Mujahid Zoltán: „Szerelmes vagyok Szécsi dalaiba"

Mujahid Zoltán: „Szerelmes vagyok Szécsi dalaiba"

Sokak szerint Szécsi Pál hangja, mosolya, gesztusai, mozdulatai köszönnek vissza a 40 esztendős, magyarpakisztáni származású Mujahid Zoltánról, aki a hazai könnyűzenei élet emblematikus alakja előtt önálló emlékesttel tiszteleg. Pedig a táncdalénekes zenei hagyatékának ápolója indiai népzenén nevelkedett.

 

– Nemrég ünnepelte 40. születésnapját. Éveket tagadhatna le korából.

– Többen mondják, hogy fiatalabbnak hittek. Jó a genetikám, és most már foglalkozom is magammal. Sokáig rendszertelenül táplálkoztam, fel is szedtem jó pár kilót. Elkezdtem sportolni, és két év alatt 15 kilótól sikerült megszabadulnom. 2006 óta rendszeresen edzek heti 3-5 alkalommal. Kardio, súlyzó, és utána jön a szauna, ami kiválóan hat rám, sokkal ritkábban vagyok beteg, mint korábban. Ma már a minőségi étkezésre is adok, a szénhidrátcsökkentett, fehérjedús ételeket választom.

 

– Indiában nőtt fel, az ottani koszt mennyire hiányzik a hétköznapokból?

– 11 éves koromig éltem Pakisztánban, ezért a zöldségekben gazdag, currys-csilis ételeket ettem, és ma is nagyon szeretem a csípős fogásokat. Nehéz jól elkészíteni az indiai ételeket, de azért néhánnyal szoktam próbálkozni. Az olasz konyha ehhez képest jóval könnyebb terep számomra, azt is imádom, csakúgy, mint a magyar ízeket.

 

– Mire emlékszik vissza Pakisztánból?

– A pakisztáni éveimet olyan, mintha álmodtam volna, mintha ez a fejezet nem is az én életem része lenne. A diktatúrából gyerekként semmit nem érzékeltem, nagyon szerettem ott élni. Magyar anyukámmal és három testvéremmel jöttem Magyarországra. Azóta sem jártam szülővárosomban, Karacsiban. Még a pakisztáni származású édesapám sírjánál sem voltam, aki 1990-ben halt meg, éppen akkor, amikor rászánta magát, hogy utánunk jöjjön Magyarországra. Ez óriási trauma volt számomra, a mai napig nem dolgoztam fel elvesztését. Aztán minden szálunk elszakadt apám családjával. Az internet segítségével most kezdtem el újra felvenni a kapcsolatot számos unokatestvéremmel. Szeretnék elmenni apám sírjához is.

 

– Magyarországon ki segítette a családját?

– Senki, anyámnak nem voltak itthon rokonai, a nincstelenségbe érkeztünk a jómódból. Magyarul sem tudtam akkor, urdu és angol nyelven beszéltem, mivel Pakisztánban brit magániskolába jártam. Itthon azonnal magyar iskolába kerültem, de szerencsére a beilleszkedéssel soha nem volt gondom. Művészlélek vagyok, sosem féltem az emberektől, hamar találtam barátokat. Ma már nem érzem magam kívülállónak Magyarországon. Egyébként Karacsiban is magyar állampolgárként anyakönyveztek.

 

– Mióta feltűnt 16 évvel ezelőtt a Megasztár első szériájában, Szécsi Pálhoz hasonlítják nemcsak hangja, a megjelenése miatt is. Nem zavarja?

– Sokáig zavart, mert fiatalon még elveim voltak, és el is zárkóztam a hozzá való hasonlítgatástól. Nem Szécsi dalain nőttem fel, Pakisztánban már 4-5 évesen indiai népzenét énekeltem. Mindig is a zenei pálya érdekelt, nem akartam más lenni. Később jöttem rá, mennyire szeretem az általam szimfonikus popzenének nevezett Szécsi-műfajt. Ma már szerelmes vagyok a dalaiba. Ezért is volt már eddig három Szécsi-emlékestem, legközelebb a MOMkult Kulturális Központban lesz október 27-én, ahol saját dalaimat is előadom. Az 1960–70-es években az olasz tánczene diktált a zeneiparban, Szécsi Pál ezt a hullámot lovagolta meg, sok olasz slágert adott elő magyarul. A közönség a mai napig rajong Szécsi dalaiért. Én meg rájöttem, nekem nem kell őt hallgatnom, anélkül is nagyon hasonlítok rá, és ez csupán a véletlen műve. Emlékének méltó ápolója kívánok lenni, de nem szeretném őt utánozni. Saját magamat akarom adni. Nagy álmom, hogy a táncdalt újra életre keltsem, ezért két éven belül egy új lemezzel jelentkezek.

 

– Saját dalai mellett egy éve a Group’n’Swing zenekarral is fellép.

– Nagyon élvezem a velük való munkát, több dalt is írtam már nekik. Ezekhez az inspirációt az utazásaim adják. Jártam Dél-Amerikában, Kaliforniában, az USA-ban, a Távol-Keleten, Franciaországban. Az utazás nyitottabbá teszi az embert, és az élni akarást is erősebbé teszi.

 

– Érték csalódások?

– Igen, szerelmi csalódások, apám elvesztése vagy egy-egy szakmai nehézség komolyan megviselt. De segítségem is volt, például Tóth Vera énekesnő, akivel 15 éve vagyunk egymás lelki társai. Vera nem engedi, hogy a rossz beférkőzzön a hétköznapjaimba, segít kirántani a bajból. Az elmúlt 10 évben vastag páncélt építettem magam köré. Ez sokszor jó, persze nem mindig. Nagyon szeretem az életemet, és próbálom pozitívan nézni a dolgaimat. Szerencsére ki tudok jönni a gödörből is. Nem tiporok senkit, de erős vagyok. A lassú, beért sikerben hiszek.

 

Névjegy: Mujahid Zoltán 1979. augusztus 8-án született a pakisztáni Karacsiban, ahol 11 éves koráig élt családjával. A 2003-as Megasztárban tűnt fel, a döntőig jutott. Azóta aktív résztvevője a hazai könnyűzenei életnek. 2008-ban diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszakán, tavaly mesteri fokozatot is szerzett ebből. Évek óta szenvedélyesen énekli Szécsi Pál dalait. Saját dalokat szerez, és egy éve énekel a Group’n’Swing zenekarral. Egyedülálló, Budapesten él.



Pingvin kiadványok

Rendszeresen frissülő akciós kiadványok, a legjobb árakkal. Kattintson és már böngészhet is.

Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége