Mindent a gyermekkori tüdőgyulladásról

Mindent a gyermekkori tüdőgyulladásról

Baktériumok, vírusok, gombák, paraziták, a toxikus anyagok belégzése és autoimmun betegségek is okozhatnak tüdőgyulladást.

 

A tüdőgyulladás a tüdő szövetének, ezen belül a légzőhólyagocskák gyulladását jelenti. Kialakulása szerint az orvostudomány különbséget tesz az otthon szerzett, illetve a kórházban szerzett tüdőgyulladás között. Európában évente a gyermekek 3-4 százaléka betegszik meg a kórban; az ötéves kor alatti halálozás 17 százalékának ez az oka – hívja fel a figyelmet dr. Tajti Zsanett gyermekorvos.

Tünetek

Jellemzően általános tünetekkel (magas láz, elesettség, gyengeség) és légúti tünetekkel (köhögés, nehézlégzés, emelkedett légzésszám) jelentkezik, de mellkasi fájdalom vagy gyomor- és bélrendszeri panaszok (hasfájás, hányás, hasmenés, akár akut has képét utánozva) is társulhatnak, minden különösebb légúti tünet nélkül.

 

Újszülöttkorban az egész szervezetet érintő szepszis képében jelentkezhet, míg kisdedeknél a visszatérő vagy szűnni nem akaró láz hátterében állhat tüdőgyulladás.

 

Leggyakrabban úgynevezett klasszikus bakteriális kórokozók (Pneumococcus, Staphylococcus, Haemophilus) állnak a háttérben, azonban időnként atípusos tünetekkel jelentkezik a tüdőgyulladás, okozója akár Mycoplasma vagy Chlamydia baktérium is lehet. Ilyenkor a láz nem túl magas, elhúzódó köhögés és nehézlégzés a jellemző.

 

Vírusok is előidézhetik a gyulladást, amelyek közül leggyakoribb az RSV (5 éves kor alatt), amit gyakoriságban a para-influenzavírus követ. Kétéves kor alatt jelentős szerepe van a megbetegedésekben az influenza A és B vírusnak.

 

A köhögés jellege gyakran enged következtetni a kórokozóra. A kínzó, száraz köhögést jellemzően vírusfertőzések és atípusos kórokozók okozzák, míg bőséges, hurutos köhögéssel leginkább a bakteriális tüdőgyulladás jár.

A diagnózis

A kórtörténet és a gyermek vizsgálata kapcsán egyértelmű lehet a tüdőgyulladás, azonban megerősítéséhez képalkotó vizsgálat (mellkasröntgen, mellkasi ultrahang), illetve vérvétel is szükséges lehet. A vérkép eltéréseiből, illetve a gyulladásos paraméterek (CRP, PCT) szintjéből lehet következtetni a tüdőgyulladás súlyosságára, illetve ezáltal a betegség lefolyása is jól követhető. A kórokozó – mind baktériumok, mind vírusok tekintetében – kimutatható mikrobiológiai módszerekkel: vérből, illetve légúti váladékokból is.

A tüdőgyulladás típusai:

  • A típusos, bakteriális tüdőgyulladás bármely életkorban jellemzően télen, hirtelen kezdődik. Magas láz, gyakori nehézlégzés, kísérő tünetként szepszis, hasfájás, ajakherpesz alakulhat ki. Gyakran mellkasi folyadék is felszaporodik.
  • Az atípusos bakteriális tüdőgyulladás 5 év felett, egész évben jelentkezhet, fokozatos kezdettel, mérsékelt lázzal. A nehézlégzés ritkán alakul ki, jellemző tünete a bőrkiütés. A mellkasi folyadék 10-20%-ban jelenik meg.
  • A vírusos tüdőgyulladás bármely életkorban, jellemzően télen jelentkezik. Hirtelen kezdődik, magas lázzal, gyakori nehézlégzéssel. A hurut, a zihálás igen, a mellkasi folyadék nem jellemző rá.

A betegség kezelése

A bakteriális tüdőgyulladás enyhébb formáiban szájon keresztül antibiotikumos kezelés elegendő, azonban súlyosabb, légzészavarral vagy elesettséggel társuló esetekben kórházi kezelés és vénás antibiotikumterápia is gyakran szükséges. Korcsoportonként eltérőek a jellemző kórokozók, így a kezelés is ennek megfelelően változik.

 

Ötéves kor alatt általában a penicillinszármazékok, ötéves kor felett makrolid típusú antibiotikumkezelés választandó. Általában már a háziorvos által elkezdődik a kezelés, baktérium kimutatására irányuló mintavétel nélkül, így antibiotikum indítása után, az esetleges súlyosbodás esetén kórokozó már a legtöbb esetben nem mutatható ki.

 

Az antibiotikumos kezelés mellett fontos a tüneti kezelés is, a megfelelő folyadékbevitel, a köhögés kezelése (akár száraz, akár hurutos), szükség esetén lázcsillapítás. Hasznos kiegészítés lehet az inhalálás, esetleg mellkasi fizioterápia.

 

Súlyos lefolyású, vagy visszatérő tüdőgyulladás részletes kivizsgálást, speciális radiológiai vizsgálatokat, illetve hörgővizsgálatot is indokolhat.

Szövődmények

A tüdőgyulladás az esetek túlnyomó többségében nyomtalanul gyógyul, szövődménnyel leginkább a bakteriális kórokozók (különösen a S. pneumoniae és Staphylococcusok) esetén számolhatunk.

 

A bakteriális gyulladás szövődménye lehet a mellkasi folyadék felhalmozódása, emiatt súlyos esetben a mellkas becsövezése és a folyadék lebocsátása is szükséges lehet. A tüdőtályog szintén sebészi ellátást igényelhet.

Megelőzés

A kötelező védőoltásoknak köszönhetően a Haemophylus influenzae b (Hib) baktérium és a S. pneumoniae 13-féle szerotípusa (variációja) ellen teljeskörűen védettnek tekinthetőek a gyermekek, akik életkoruknak megfelelően oltottak. A szamárköhögés kórokozója (B. pertussis) ellen is van védőoltás, itt azonban az alapimmunizálás idején és az emlékeztető oltás elmaradásakor előfordulhat a megbetegedés. A vírusos tüdőgyulladások megelőzésének lehetőségei az RSV oltás, illetve az influenza elleni védőoltások.

 



Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége