Miért lehet veszélyes a narancshéj?

A keserű narancs egyes hatóanyagait már több évtizede ajánlják a testsúly csökkentésére, teljesítményfokozásra, bőrápolásra, étvágycsökkentésre és a kognitív funkciók javítására. A még éretlen narancshéjból nyert kivonat fő összetevője a p-szinefrin, amely szerkezetileg nagyon közel áll az évtizedeken át széles körben legálisan, ma pedig jellemzően illegálisan alkalmazott, anyagcserét fokozó hatású efedrinhez.

A keserű vagy sevillai narancs (Citrus aurantium) egy citrusféle, amely valószínűleg Délkelet-Ázsiából származik, de mára már megtalálható Európában, Afrikában és Dél-Amerikában is. Ovális alakú gyümölcsének érett állapotban kifejezetten vastag, rücskös héja van, amely a nevéhez hűen igen keserű. Bár nálunk nem nevezhető elterjedtnek, a keserű narancsot a világ számos részén felhasználják bizonyos ételek elkészítéséhez.

Mivel nagyon keserű, nyersen nem igazán fogyasztható, de magas pektintartalma miatt előszeretettel készítenek belőle lekvárt. Illóolaját felhasználják ízesítésre, többek között a híres Grand Marnier narancslikőrben is, levét pedig halak vagy húsok pácolásához. Bizonyos régiókban a gyümölcs levét az ecethez hasonlóan alkalmazzák, például salátaöntet részeként.

A keserű narancs héja fontos ipari alapanyag: ebben számos, biológiai hatásokkal bíró vegyület található. A narancshéj kivonatát leggyakrabban fogyást ígérő készítmények előállítására használják. Az efedrin alkalmazását vérnyomás- és szívfrekvencia-emelő hatása miatt korlátozták (ma már csak néhány vényköteles gyógyszer összetevője), mivel fokozta a szívinfarktus és agyvérzés kialakulásának kockázatát. Mivel a p-szinefrin az efedrin mellett szerkezetileg nagyon hasonlít a szervezetben termelődő stresszhormonokhoz (adrenalin, noradrenalin), így ennek a vegyületnek, illetve a vegyületet nagy koncentrációban tartalmazó keserűnarancs-kivonatnak a biztonságossága is megkérdőjeleződött az utóbbi időben.

A narancshéj és egyéb citrusfélék héja esetében felmerült a kérdés, hogy vajon valóban elősegíthetik-e a fogyást? Számos állatkísérletes és humán vizsgálatot folytattak a kivonattal, illetve a kivonatot egyedüliként, vagy más összetevőkkel kombinálva tartalmazó étrend-kiegészítőkkel, azonban a fogyás elősegítésére kifejtett hatásosságukat nem sikerült minden kétség nélkül bizonyítani, illetve az esetleges hatásért felelős vegyületeket azonosítani.

A p-szinefrinnel vagy a keserűnarancs-kivonattal egyébként eddig végzett vizsgálatok során megállapították, hogy enyhe mértékben fokozódik a zsírok lebontása, az energiafelhasználás, és némileg csökken az étvágy – ezek mind hozzájárulhatnak a fogyáshoz. Ezek a vizsgálatok azonban tudományos szemmel nézve nem tekinthetőek bizonyító erejűnek, mivel sem a kialakításuk, sem pedig a bevont önkéntesek alacsony száma nem felel meg a téma komolysága miatt elvárható szintnek. Emellett az említett enyhe hatásokat csak kifejezetten magas dózisnál figyelték meg, amelyek használata a mellékhatások veszélye miatt nem ajánlott. A narancshéjban található p-szinefrinnel végzett további, szintén kis létszámú vizsgálat szerint a vegyület enyhén fokozta a sportteljesítményt és az állóképességet. Ezenkívül a keserű narancsnak tulajdonított számos gyógyhatás egyike sincs alátámasztva.

Általánosságban elmondható, hogy napi kb. 50-100 mg szinefrint tartalmazó narancshéjkivonat fogyasztása esetén nem jelentettek biztonságossági problémákat.

Mivel jelenlegi tudásunk hiányosnak mondható ezen a téren, várandósság és szoptatás során a keserű narancs kivonata, illetve az ezt tartalmazó étrend-kiegészítők fogyasztása kerülendő.

A keserű narancs kivonata ellenjavallt azoknak, akik valamilyen szív- és érrendszeri betegségben szenvednek, beleértve a magas vérnyomást is. A p-szinefrint számos sportegyesület a stimuláns hatású (vérnyomás- és szívfrekvencia-emelő) vegyületek közé sorolja, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (World Anti-Doping Agency, WADA) jelenleg a megfigyelt, de még nem tiltott vegyületek között listázza. Ugyanakkor például az amerikai Nemzeti Egyetemi Atlétikai Szövetség (National Collegiate Athletic Association, NCAA) már tiltólistás szerként tekint rá.

Néhány tanulmány rámutatott, hogy a keserű narancs leve is tartalmazhat olyan furokumarin típusú vegyületeket, amelyek a grépfrútban is megtalálhatóak és amelyek a gyümölcs gyógyszerkölcsönhatásaiért felelősek. A grépfrút ugyanis jelentősen növelheti bizonyos szívműködésre, vérnyomásra, az immunrendszer működésére ható, illetve egyes koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek koncentrációját a vérben, és ennek következtében akár mérgezéses tünetek is megjelenhetnek. Jelenleg még nem tisztázott, hogy a keserű narancs kivonatát tartalmazó készítményekben megtalálhatóak-e (és ha igen, milyen mennyiségben) a kölcsönhatást okozó vegyületek. Mindaddig, míg ez egy vitatott kérdés, azok, akik magas vérnyomás, szívritmuszavar, magas koleszterinszint, esetleg zöld hályog miatt gyógyszeres kezelésben részesülnek, akkor járnak el a legbiztonságosabban, ha elkerülik a keserű narancs kivonatát tartalmazó étrend-kiegészítőket.