Mi legyen az ADHD-s gyerekkel?

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD, Attention Deficit Hyperactivity Disorder) az egyik leggyakoribb neuropszichiátriai tünetegyüttes, amely gyermekkortól végigkíséri az érintettek életét. Szerencsére célzott, egyénre szabott terápiával jól kezelhető, de ehhez kell a szakember és a szülő segítsége is.

Ha a hiperaktivitás legjellegzetesebb jelét észleli gyermekén a szülő, vagyis a kicsi túlpörög, és nem is lehet leállítani, forduljon szakemberhez! Az első tünetek jellemzően 4-5 éves korban jelentkezhetnek, tehát már az óvodában felismerhető a rendellenes magatartás, akár a teljes extrém viselkedési formák is megmutatkoznak – tudtuk meg dr. Szalma Ibolya klinikai szakpszichológustól.

Az okok

Okait a mai napig nem sikerült teljes egészében feltérképezni. Az eddigi eredmények azt a feltevést támasztják alá, hogy egy genetikai alapú rendellenességről van szó. Az érintett gének – amelyek bizonyos agyi területek működését irányítják – feltérképezése napjainkban is folyamatban van.

Bár traumatikus gyermekkori élmények és egyéb stresszhatások szerepe nem bizonyított, ezek súlyosbíthatják a már meglévő tüneteket. Egy kiegyensúlyozott, megértő és odafigyelő környezet sok esetben megelőzheti egy súlyosabb állapot kialakulását.

Nyugodt családi környezetben sokkal nehezebben alakul ki az ADHD, de akkor sem kizárt. Viszont kaotikus légkörben, zaklatott környezetben az esély megsokszorozódik. Ezen gyerekek mögött általában ott a családon belüli, tartós konfliktus – mondja dr. Szalma Ibolya.

Működő terápia

Jó hír, hogy az ADHD megfelelő terápiával lecsendesíthető, és a gyermek jól kezelhetővé válik. Persze ehhez nem elég a gyermekpszichológus, pszichiáter szakember munkája: a terápia akkor lesz teljes és sikeres, ha a szülő messzemenőleg együttműködik a szakemberrel, és az otthon végezendő feladatok elvégzésében segíti, támogatja gyermekét. A tolerancia jelentősége kulcsfontosságú.

A szülői együttműködés mellett az is fontos, hogy a felnőtt ne essen kétségbe, amiért a gyermeke ADHD-s. A pánik helyett higgadtan, mérhetetlen türelemmel forduljon gyermeke felé, azzal segít a legtöbbet. Azzal erősítse magát anya, apa, hogy terápiával a helyzet sokat javulhat – magyarázza a szakember.

Életkorhoz kötött, célzott terápia alkalmazható a kicsiknél, illetve a nagyoknál. A terápia hossza mindig a gyerek, a szakember és a szülő közös, összehangolt munkájától függ.

A tanulást is nehezíti

Az iskolai tanulmányok során jelentős zavart okozhat a kezeletlen ADHD. Ugyanis az ADHD-s gyermek türelmetlen, nem akar tanulni, vagy éppen a másik helyzet áll fenn: pillanatok alatt felfogja, megtanulja a leckét, aztán nem is foglalkoztatja tovább az iskola. Ez a furcsa kettősség tipikus jellemzője az érintettek viselkedésének, mint ahogy az impulzivitás és a figyelemzavar is.

A génekre hivatkozva legyintéssel a fennálló viselkedési anomáliát nem szabad elintézni, elbagatellizálni, ugyanis ezt sosem fogja kinőni a gyerkőc. De az sem jó, ha a szülő túlaggódja a jelenséget.

Nincs bélyeg

Az elsős gyerek tanítója mindenképpen tudjon a diagnosztizált jelenségről, hiszen az ADHD-s gyerekek tulajdonképpen a speciális nevelési igényű (SNI) tanulók, akikhez egyedi módszerekkel kell közelíteni. De erre a pedagógusok felkészültek, és fontos, hogy nincs a gyerekre sütött bélyeg. Nem is kell nagydobra verni az SNI tényét – véli Szalma Ibolya –, ez csak a szülőre és a tanítóra tartozik.

Az idegesség olaj a tűzre

A szülő részéről végtelen türelemre, toleranciára van szükség az ADHD-s gyermek magatartás-problémáinak kezeléséhez. A szülő feszültsége, idegessége sajnos csak olaj a tűzre, a gyerek ilyenkor nem csillapszik le, sőt, még egy lapáttal rátesz, túlfeszíti a húrt – véli a szakember.

Mi az ADHD-spektrum?

Arra utal, hogy nem egy homogén, hanem „sokarcú” állapotról van szó, amelyben a különböző tünetek eltérő mértékben keverednek egymással, különböző súlyosságú problémákat, funkciókiesést okozva. A funkciókiesés megléte a diagnózis felállításának egyik feltétele, és azt értjük alatta, hogy az illető mindennapi életét, munkáját, tanulmányait, emberi kapcsolatait milyen mértékben befolyásolják a tünetek.

Az ADHD 3 fő tünetet foglal magában: figyelemzavart, impulzivitást, valamint hiperaktivitást. Általánosan jellemző továbbá a tervező-szervező agyi funkciók gyengébb működése (ún. exekutív funkciók zavara). Ezek a tünetek a mindennapi életben számos formát öltenek.

Akiknél mindhárom tünet egyértelműen jelen van, azok teszik ki az ADHD-spektrum nagyobb részét. Ezt a típust hívják kombinált típusú ADHD-nak. Akik súlyos figyelemzavarral küzdenek, de a hiperaktivitás vagy az impulzivitás minimálisan vagy egyáltalán nem jellemző rájuk, ők az ADHD-spektrum alcsoportját, az ADD-t (Attention Deficit Disorder) alkotják.

Az ADHD fő tünetei:

Figyelemzavar

• Nehézséget okoz a figyelmet megtartani, különösen ha az illető számára nem érdekes az adott foglalatosság (lecke írása)
• A figyelem könnyen terelődik külső stimulusok hatására, nehezen tudja kiszűrni, figyelmen kívül hagyni a zavaró külső tényezőket (például ha mások beszélgetnek a háttérben, utcai zaj beszűrődése)
• Sokszor követ el figyelmetlenségből eredő hibákat feladatok elvégzésénél, mivel hajlamos összecsapni a mentálisan megterhelő, tartós figyelmet igénylő feladatokat
• Társalgás közben úgy tűnik, mint aki egyáltalán nem figyel, gondolatai elkalandoznak, felszólításra gyakran nem reagál
• Gyakran kerüli, halogatja azon feladatokat, amelyek mentális kitartást igényelnek

Hiperaktivitás

• Állandóan „pörög”, mindig elfoglalja magát valamivel. Jellemző, hogy gyakran és sokat edz, hogy a felesleges energiákat levezesse.
• A monoton, rutinszerű munkáktól elfárad, folyamatosan új ingerekre, változatosságra van szüksége
• „Munkamániás”, egyszerre több munkája van, szabadidejében kreatív, illetve fizikai aktivitással foglalja le magát
• Jellemző egyfajta „belső nyugtalanság” érzése, nehezen tud ellazulni
• Folyton babrál valamivel (pl. toll, kulcs), mozgatja a lábát, nem tud egy helyben nyugodtan ülni vagy állni
• Általában verbálisan is hiperaktív, azaz sokat beszél
• Megállás nélkül pörögnek a gondolatok a fejében, azonban gyakran felesleges dolgokon gondolkodik, nem konstruktív a gondolkodás

Impulzivitás

• Hiányzó vagy alulműködő önkontroll: nem gondolja át, mielőtt csinál vagy mond valamit
• Sokat eszik vagy sokat iszik, nehezére esik mértéket tartani
• Gyakran „rizikózik”, gondolkodás nélkül belemegy veszélyes szituációkba
• Beszéd közben gyakran félbeszakít másokat
• Indulatait nehezen tartja kordában, nem ritkán dühkitöréssel reagál („felmegy benne a pumpa” egy pillanat alatt)

Egyéb jellegzetes nehézségek

• A feladatok elkezdésének nehézsége, gyakran halogatja főként az unalmas feladatokat (pl. számlák befizetése, takarítás, adminisztráció)
• Jellemzően több dologba belekezd, de nem fejezi be őket
• Rossz időérzék, gyakran elkésik
• Nehezére esik előre megtervezni, megszervezni a mindennapok teendőit
• Feledékenység, szétszórtság, gyakran hagyja el a dolgait (pl. kulcs, telefon, stb.)
• Egyenetlen, hullámzó energiaszint és hangulat, amely akár óráról órára változik

Forrás: A cikk elkészítésében dr. Szalma Ibolya, valamint a www.adhdkozpont.hu volt segítségünkre.