Limfóma, a rejtőzködő betegség

Hazánkban évente nagyjából ezer új limfómás megbetegedést fedeznek fel. Eleinte általában nincsenek tünetek, de előfordulhat, hogy láz, fogyás vagy egyéb panasz jelentkezik már a kezdeteknél. Erről a tumoros állapotról az emberek nagyon keveset tudnak, pedig a limfómák előfordulása a világban és hazánkban is emelkedik.

A limfóma a nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos megbetegedés. A nyiroksejtek, más néven limfociták rosszindulatú átalakulásának következtében a nyirokcsomók, a lép, de más szervek megnagyobbodásához, megbetegedéséhez vezet. Eleinte semmilyen panaszt nem okoz, de kezdettől láz, fogyás vagy egyéb panaszok kísérhetik. Jó hír, hogy a korán felfedezett betegség könnyebben és teljesen meggyógyítható.

A limfómák egyik fajtája a Hodgkin-kór, amely ritka betegség; minden életkorban előfordul, fiatal felnőttek és idősebbek közt gyakoribb, középkorúaknál ritkább. A többi, úgynevezett nem Hodgkin-limfómák több mint 30 típusa ismert.

A non-Hodgkin limfóma bármely életkorban előfordulhat, de idős emberekben minden típusa gyakoribb. Az átlagéletkor a diagnózis idején 65 év. A férfiak körében valamivel gyakoribb, mint a nőknél.

A kiváltó ok ismeretlen

Ez a legtöbb esetben kideríthetetlen. Vannak ugyan kockázati tényezői, így bizonyos vírusfertőzések (elsősorban a HIV), szervátültetés után és bizonyos gyógyszerek alkalmazását követően is gyakoribbak, de ezek csak az esetek töredékében felelősek a betegségért. Fontos tudni, hogy a non-Hodgkin limfóma nem a beteg hibájából fejlődik ki! Nem örökletes betegség, az érintettek hozzátartozói sincsenek nagyobb limfómaveszélynek kitéve, mint bármely más ember.

A limfóma tünetei

Legjellemzőbb tünete a nyirokcsomók fájdalmatlan megnagyobbodása, amely a nyakon, a hónaljakban vagy a lágyék területén, de legtöbbször más testtájékon is jelentkezik. Ha valaki nagyobb csomót észlel a szervezetében, nem kell mindjárt limfómára gondolni, hiszen a különféle fertőzések következtében is sokkal gyakrabban duzzadnak meg a nyirokcsomók, mint limfóma miatt. Ha a duzzanat nyilvánvaló helyi ok nélkül nagyobb, két hét után is makacsul tartja magát, vagy még nagyobb lesz, akkor is, ha fájdalmatlan (!), feltétlenül orvoshoz kell fordulni!

Tartós, vagy visszatérő „megmagyarázhatatlan” láz, az olyan erős éjszakai izzadás, amelytől átázhat a hálóruha és az ágynemű, az akaratlan és jelentős fogyás, fáradékonyság és étvágytalanság, ritkábban az egész testfelületre kiterjedő, kínzó viszketés lehetnek a beteg panaszai. A nem nyirokcsomókból, hanem más helyről kiinduló limfóma a megbetegedett szervre jellemző panaszokat okoz: a gyomorban vagy a belekben kifejlődő limfóma például hasi fájdalmakat, emésztési zavarokat, mellűri limfóma köhögést, nehéz légzést okozhat.

A non-Hodgkin limfóma kezelés nélkül lassan vagy gyorsan növekszik. Előbbi, az indolens non-Hodgkin limfóma lassan halad előre. Kezdetben nem okoz tüneteket, és jó ideig rejtve maradhat. Sok esetben a felfedezésük a véletlenen múlik, például vérvizsgálat vagy mellkasi röntgen mutat valami kórosat, amit tovább vizsgálva derül ki, hogy a betegnek limfómája van.

Sokan a diagnózis megállapítása után hónapokig, vagy akár évekig nem igényelnek kezelést. Amikor pedig szükségessé válik a terápia, az összezsugorítja, sőt, akár el is tüntetheti a daganatot – tünetmentességet eredményezve. Ugyanakkor a limfómának ennél a válfajánál a betegség gyakran kiújul, és további kezelés válik szükségessé.

Az agresszív non-Hodgkin limfóma gyorsan halad előre. Az indolens változathoz képest gyakrabban és korán okoz tüneteket, rendszerint azonnal kezelni kell. Igaz, az „agresszív” szó félelmetesen hangzik, de ezek a limfómák igen jól reagálnak a kezelésre, és nagyobb valószínűséggel gyógyíthatók meg, mint az indolens non-Hodgkin limfómák.

Jók az esélyek

A limfómák a legsikeresebben gyógyítható rosszindulatú betegségek. A gyógyulás sikere érdekében azonban nagyon fontos, hogy a betegek minél előbb eljussanak az ország valamelyik hematológiai centrumába!

Milyen kezelések léteznek?

A betegnek ismerni kell a kezelés lehetőségeit, azok eredményességét és mellékhatásait. Világosan kell látni, hogy mellékhatásmentes kezelés nincs, és sokszor a legeredményesebb kezelés átmeneti kellemetlenségek sorával jár.

A tünetmentes betegek egy részét nem kell kezelni, de kontrollálni igen. Másokat és más betegségeket kemoterápiával, immunterápiával, sugárkezeléssel vagy őssejtátültetéssel gyógyítanak. A legújabb kezelési lehetőség, amelyet hazánkban is alkalmaznak, az immunterápiának az a formája, amely a daganatos nyiroksejtek ellen kifejlesztett ellenanyaggal, néha ehhez kapcsolt gyógyszerrel, vagy izotóppal a gazdaszervezet érdemi károsítása nélkül csak a limfóma sejteket pusztítja el.

A non-Hodgkin limfómában szenvedő betegek a legkorszerűbb kezelésekhez elsősorban az ország hematológiai centrumaiban juthatnak hozzá, ahová a háziorvos éppúgy beutalhatja őket, mint a belgyógyász, vagy a hematológus szakorvos.

Az első lépést azonban a betegnek többnyire magának kell megtenni: ha makacsul tartja magát egy nyirokcsomó-duzzanat, vagy túl sokáig jelentkeznek a fentiekben említett panaszok, feltétlenül orvoshoz kell fordulni! Az időben felismert betegség kezelhető!