Közös vagyon nincs, csak vagyonszaporulat

Szükséges-e bejegyeztetni az élettársi viszonyt? Miért jó, ha van élettársi vagyonjogi szerződés? Mi alapján osztható meg a vagyonszaporulat? Mi lesz a közös gyermekkel, ha az élettársi viszonyban élő szülők útjai elválnak egymástól? Dr. Nagy Emese egyéni ügyvédet az élettársi kapcsolat legfontosabb tudnivalóiról kérdeztük.

Az élettársi kapcsolat két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között állhat fenn, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenes ági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.

Élettársak, bejegyzés nélkül

A be nem jegyzett élettársi kapcsolatban élő férfi és nő esetére létezik olyan jogszabályi kör, amelynek keretei között az élettárs és a házastárs jogi helyzete azonos. Ide sorolhatóak egyes büntetőjogi szabályok, mint a tanúvallomás megtagadásának a joga, illetve az, hogy a feljelentés elmulasztása nem szankcionálható. A munkajog és a társadalombiztosítási jog számos ilyen jellegű rendelkezést tartalmaz.

Mi van, ha vége?

Azonos a helyzetük a családjog szerint is, akkor, amikor közös gyermekük sorsáról kell dönteniük. A szülői felügyeleti jogok az anyai és a rendezett apai jogállás alapján illetik meg – a természetesen csak különnemű – élettársat, így a gyermekükhöz való jogi viszony szempontjából irreleváns az, hogy házastársi vagy élettársi kapcsolatban élnek-e.

Ugyanez vonatkozik az élettársi kapcsolat megszűnését követő helyzetre is, amely a gyermekkel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket tekintve ugyanúgy alakul, mintha a szülők házasságot bontottak volna fel. A gyermekkel való kapcsolattartás is független attól, hogy valaki élettársi kapcsolatban vagy házasságban él.

Azonban élettársi kapcsolatban élő férfi csak üres apai jogállás esetén válhat a gyermek apjává, ám nem automatikusan, hanem teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtétele útján. Másik eltérés, hogy a névviselési jog nem illeti meg az élettársakat.

– A házassági és az élettársi kapcsolat tehát nagyon sok mindenben hasonló, és azonos jogokkal élhetnek a felek, a törvények azonban jelentős előnyöket is biztosítanak a házasságban élők számára. Érdemes tehát mindenkinek megfontolni, hogy saját igényei szerint mi a leginkább megfelelő együttélési forma. Ha úgy döntünk, hogy élettársak maradunk, akkor is fontos, hogy gondoskodjunk a vagyonunk védelméről, ezért mindenképpen javasoljuk az élettársi vagyonjogi szerződés megkötését, ha pedig örökséget is hagynánk társunknak, végrendeletet kell készíteni – hangsúlyozza a jogász.

Miért jó, ha van élettársi vagyonjogi szerződés?

Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely – szerződés vagy e törvény alapján – a házastársak között érvényesülhet. Ez egy modernizált vagyonjogi szerződési forma.

A szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

Miért baj, ha nincs szerződés?

Az élettársi vagyonjogi szerződés hiányában az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnésekor bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül.

Mi lesz a jussal?

Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben, valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül. Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene. Mindezek alapján a legtöbb alkalommal 50-50 százalékos vagyonmegosztást állapítanak meg a bíróságokon. Tehát attól, hogy a nő nem járt dolgozni, de otthon nevelte a gyermeket, az életközösség alatti szerzemény őt is megilleti. Az élettársaknál vagyonmegosztásánál a házastársak között szerződéssel kiköthető közszerzeményi rendszer rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Hogyan bizonyítható, mennyi jár?

– Mindenekelőtt fontos tudni, hogy az új Ptk. értelmében élettársi „közös vagyon” – élettársi vagyonközösség és közös vagyonszerzés hiányában – nem létezik, csak létrejött vagyonszaporulat van, amelynek megosztását – kizárólag kötelmi alapon – bármelyik élettárs kérheti – hangsúlyozza dr. Nagy Emese.

Elsődlegesen a szerzési arányt kell meghatározni az élettársak között. Az élettársat ugyanis a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben, valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül.

Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene. A szerzésben való közreműködés arányának meghatározása érdekében tehát figyelembe kell venni a felek jövedelmét, valamint a háztartásban, a gyermeknevelésben, valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munkát.

Az élettársi vagyonmegosztás témáját következő számunkban folytatjuk.