Köldökbetegségek

Ha a gyermek lázas, köldöke bűzös, váladékos, jelentős bőrpír alakul ki, illetve ha a köldök 3 hét alatt sem esett le, fennáll az immunbetegség gyanúja, amely kivizsgálást igényel – tanácsolja dr. Tajti Zsanett gyermekorvos-bőrgyógyász.

A köldök korszerű ellátása alatt a „tisztán és szárazon tartást” értjük, azaz a rutinszerű köldökkezeléshez semmilyen szer nem szükséges! Az újszülött köldökéhez mindig tiszta kézzel nyúljunk, és védjük a széklet és vizelet szennyezésétől is. A pelenkát visszahajtva megelőzhető az irritáció, és megfelelő szellőzést is biztosítunk a területnek. Amennyiben szennyeződés történt, mossuk le tiszta vízzel, illetve ha a terület váladékozik, bőrpír jelentkezik, fertőtlenítés naponta egyszer szükséges. 

Ne használjon alkoholt, jódot és hintőport a gyermek köldökére!

A köldökzsinór a méhen belüli időszakban az édesanya és magzata közötti összeköttetés. Két artéria és egy véna fut a zsinórban, amelyek a babának hozzák-viszik a tápanyagot. Vastagsága 1,5–3,6 cm, hossza 35–80 cm között változik születéskor. Mind a rövidebb, mind a hosszabb köldökzsinór összefüggésben lehet bizonyos rendellenességekkel, a hosszabb például hajlamosíthat a nyak körüli tekeredésre, míg a rövidebb a méhlepény leválását vagy fejlődési zavarokat idézhet elő.

A születést követően megtörténik a steril köldökcsat felhelyezése és a köldök rutinszerű vizsgálata (például vastagsága, erek ellenőrzése). Kórházi körülmények között ezt követően a már említett szárazon és tisztán tartás ajánlott. Magyarországon az ajánlások az octeniseptes fertőtlenítést javasolják.

A köldök normál leszáradása a születést követő egy héten belül, átlagosan 4-5 napos korban történik meg. Egyes tanulmányok szerint a gyakori fertőtlenítés növelheti a köldök leesésének idejét akár 3 hétre is.

Köldökproblémák

1. Egy köldökartéria (SUA)

Előfordulására kicsi az esély, csupán 0,2-0,6%. Gyakrabban jelentkezik kis súlyú újszülöttekben, koraszülöttekben és ikrekben. 20-30%-ban egyéb szervrendszeri problémák (például szív-, bélrendszeri vagy központi idegrendszeri eltérések) is társulnak az egy köldökartériához.

2. Késői köldökleválás

Nincs szigorú definíciója, de 3 héten túl történő köldökleválás esetén késői folyamatról beszélünk, amely esetén felmerülhet immungyengeség (LAD), fertőzés vagy akár urachus rendellenesség is. A 3 héten túl történő köldökleválás is általában beavatkozás nélkül megtörténik. Elősegíti, ha a területet levegőztetik, szárítják, azonban fontos, hogy a köldököt ekkor se kezeljük például alkohollal, mert amellett, hogy a bőrt szárítja, a csonk leválását elősegítő baktériumokat is eltávolítja a területről. A teljesen kiszáradt köldök ezután szikével vagy ollóval eltávolítható.

3. Köldöksérv

A köldök körül lévő gyűrűt kötőszövetes rész borítja, amely idővel, a környező izmok erősödésének hatására záródik. A sérv akkor a legszembetűnőbb, amikor a baba sír: a hasi nyomás megemelkedik, és a sérv elődomborodik kissé. Átlagosan 5 éves korra spontán eltűnik, teendőt nem igényel, ragasztani felesleges. Nagyon ritkán a köldöksérv záródása elmaradhat társult betegségek esetén (Down-szindróma, 18-as kromoszóma rendellenesség vagy kötőszöveti defektusok) is. Fontos elkülöníteni az úgynevezett supraumbilicalis sérvektől (köldök feletti sérvek), amelyek spontán záródása nem történik meg!

4. Köldökgranulóma (vagy köldökgomba)

Semmi köze nincs a köldök gombás fertőzéséhez. Leggyakrabban váladékozó, gyulladt köldök leválása után jelentkezik a köldökből kinövő, rózsaszín, kocsányos, 3-10 mm-es szövetmassza. Kezelésére a heti 1-2-szer alkalmazott ezüst-nitrát oldat (ún. lápiszolás) használható néhány héten keresztül. Elővigyázatosan kell a szert alkalmazni, mert a normál bőr kémiai égését és elszíneződését okozhatja. Amennyiben a lápiszolás nem vezet eredményre, a granulóma sebészi eltávolítása is szóba jön. Azonban előzőleg érdemes alaposan megvizsgálni a granulómát, mert felmerülhet, hogy valójában köldökpolipról van szó.

5. Köldökpolip

Olyan kinövések, amelyek az embrionális fejlődés során a bélrendszeri vagy húgyúti hámból maradtak hátra. Nagyon hasonlóak a köldökgranulómákhoz, csak sokkal ritkábban fordulnak elő, és nem reagálnak az ezüst-nitrátos kezelésre. Sebészi eltávolításuk szükséges.

6. Urachus rendellenességek

A ductus urachus az embrionális korban a köldököt és a húgyhólyagot összekötő vezeték, amely a méhen belüli élet 4-5. hónapja között megnyúlik és elzáródik. Amennyiben születésig megmarad, vagy rendellenes fejlődésű, különböző kórképek kialakulásáért lehet felelős. Az urachus nem teljes záródása – főleg a születéskor – még fiziológiásnak tekinthető, és amennyiben nem okoz tüneteket, 6 hónapos életkor előtt nem igényel semmilyen beavatkozást, egyéves kor alatt is csak akkor javasolt sebészeti ellátása, ha a panaszok kiújulnak. 16 éves kor alatt a visszatérő urológiai panaszok hátterében ugyanakkor 60%-ban az urachus fejlődési rendellenessége igazolható.

7. Köldök elfertőződése (ophtalmitis)

A köldökcsonk egy sebfelszín, amelyet a bőr és a környezet baktériumai a születést követően szabadon elérhetnek. Fejlett országokban a köldök gyulladása 1% alatti, azonban nem megfelelő higiénés körülmények között és otthon szülések során akár 8–22% is lehet. Hajlamosíthat rá továbbá az alacsony születési súly, korai magzatburok-repedés vagy a köldökvéna katéterezése is. Tünete a köldök körüli terület gyulladt, livid elszíneződése, bűzös váladékozása, illetve az újszülött általános állapotának romlása (táplálási zavar, letargia, láz). Kezelésében a helyi fertőtlenítés mellett antibiotikumos kezelés is szükséges, súlyos esetben kórházi felvétel és vénás készítmények (penicillin, aminoglikozidok).

Ha a köldök területe gyulladt, váladékozik, orvosi vizsgálat és kezelés szükséges!

Forrás: www.tunderidoktorneni.hu