Kezeltesse időben a kéztőalagút-szindrómát!

Sokakat érint a kéztőalagút-szindróma, amely nemcsak meglévő betegségek miatt, hanem foglalkozási ártalomként is kialakulhat a kéz és a csukló túlzott fizikai igénybevétele során.

Többféle alagútszindrómát különböztet meg az orvostudomány. Általánosságban igaz rá, hogy ilyenkor valamelyik ideget nyomják az azt körülvevő egyes izmok, inak, csontos csatornák. Ez akkor alakulhat ki, ha sérülés, törés, tumor, gyulladás, csontkinövés, vérömleny, illetve csont- vagy ízületi fejlődési rendellenesség miatt szűkület jön létre az idegek mentén.

Gyakran meglévő betegségek okozzák: például cukorbetegség, a pajzsmirigy alulműködése, rheumatoid arthritis, leukémia, de dializált betegeknél, terheseknél is előfordulhat – leggyakrabban a kéztőalagút-szindróma. A genetika ugyancsak a kiváltó okok között szerepelhet.

Variációk alagútszindrómára:

Thoracic outlet szindróma: a kar beidegzését biztosító karfonat nyomás alá kerül a nyakon, vagy az izmok által képzett hasadékban, vagy az I. borda és a kulcscsont, vagy a lapocka és kulcscsont között.

Peroneus alagútszindróma: azoknál alakul ki, akik gyakran keresztbe tett lábbal ülnek, hosszú ideig térdig érő gipszet, vagy szoros zoknit viseltek, műtét során helytelenül feküdtek, vagy hirtelen mozdulatra az ideg megnyúlt.

Elülső tarsalis alagútszindróma: szűk cipőt viselőknél gyakori az öregujj és a mellette lévő lábujj fájdalma, amelyet a lábháton futó ideg nyomódása okoz.

Tarsalis alagútszindróma: a belboka és a talp kifejezett fájdalma kíséri és a n. tibialis nyomódása okozza a belbokánál. A fájdalom mellett gyengülhet a lábujjak terpesztése, hajlítása. Kialakulására a lúdtalp hajlamosít.

Iliacalis vagy femoralis alagútszindróma: a lágyékhajlatból kiinduló, kínzó fájdalom jelenik meg a combban, alhasban, forgóban.

Carpalis, vagyis kéztő

A kéztőalagút-szindróma (carpalis alagútszindróma) viszonylag gyakori, fájdalmas betegség, elsősorban középkorú nők körében fordul elő a domináns kézen, de a kétoldali jelenség sem ritka. Az alkar hajlítóizmait és több kis kézizmot is beidegző nervus medianus nevű ideg a csukló magasságában – a ligamentum carpi transversum nevű szalag alatt – összenyomódik, és erős fájdalmat, zsibbadást okoz. Anatómiailag igen szűk az a rés, „alagút”, amelyen az idegnek át kell haladnia, ezért könnyen kialakulhat.

Fokozódó tünetek

A hüvelyk-, a mutató- és a középső ujjak végén a kezdeti időszakban bizsergés, zsibbadás észlelhető, ezt követi az újabb fázis, az érzékelési zavar, majd érzészavar, illetve tapintási érzéketlenség alakul ki. Az érintett területen – a kéz és a csukló környékén – egyre erősebb, égő, hasogató jellegű fájdalom jelentkezik, leginkább éjszaka, ami az alvást is megnehezíti. A csukló duzzadttá, nyomásérzékennyé válik, minden mozdulat és hajlítás fájdalommal jár, amely gyakran az alkarba, valamint a vállak és a nyak felé sugárzik. Ezért még az ujjait sem szívesen mozdítja meg a beteg, akinek a csökkent mozgás miatt a keze egyre ügyetlenebbé válik, a hüvelykujj alatti izompárna pedig elsorvad.

Csak a műtét segíthet?

Jellegzetes tünetei, illetve a beteg meglévő betegségei, állapota alapján a diagnózis könnyen felállítható. Kezdeti stádiumban a műtét nélküli kezelés is hatásos; nagyon korai esetben a kéz, a csukló és az alkar középállásban történő begipszelése, rögzítése az első lépés. Ha ez nem hoz eredményt, akkor a csuklóba, a „carpalis alagútba” adott szteroidinjekció a megfelelő terápia. Amennyiben a panaszok nem múlnak, jöhet a műtét, ez az ínszalag átmetszését jelenti. Ez az esetek nagy részében hatásos, és idővel az izmok is visszaerősödnek.

Az írás a www.webbetg.hu cikkei alapján készült.