Keze, lába, szája bánja

Leginkább az 5 év alatti, közösségbe járó gyerekeket érinti a kéz-láb-száj betegség, mely lázzal, kifejezett torokfájdalommal, következményes étvágytalansággal jár. Dr. Prágai Ágnes házi gyermekorvostól megtudtuk, leggyakrabban a coxsackie A 16 vírus a kórokozó, de más enterovírusok is okozhatnak hasonló, kiütéssel és szájnyálkahártya-fekéllyel járó kórképet.

– Milyen tünetekkel jár a kéz-láb-száj betegség?

– Főleg a nyári–őszi időszak betegsége. Lappangási ideje 4–6 nap, majd láz kíséretében megjelennek a szájnyálkahártyán, a garatíven, nyelven a 3–5 mm átmérőjű enantémák (kiütések), közepükön apró fekéllyel. Ez rendkívül fájdalmassá teszi az evést, ivást, néhány nehéz nappalt és éjszakát szerezve gyereknek, szülőnek.

A tenyéren, talpon, száj körül, de az egész alsó és felső végtagon is kiütések jelennek meg, melyek viszketnek, fájdalmasak is lehetnek. Nem mindig látható ez a teljes kép, például a talp ki is maradhat. Az első izgalmas napok ellenére a betegség jóindulatú, néhány nap után a gyerek láztalanná válik, majd a kiütések is elmúlnak. Sokszor panaszmentes állapotban még látható a szájban az elváltozás, ugyanakkor fájdalom már nincs. A gyógyulási idő 7–10 nap. A leírt képnél súlyosabb is lehet az állapot, amikor a szaruképződés gátlása miatt a beteg elveszti a körmeit, de ez átmeneti állapot. Ritka szövődmény az aszeptikus (fertőző anyagoktól mentes) agyhártya- és agyvelőgyulladás. Jó tudni, hogy a kéz-láb-száj betegség érinthet fogékony nagyobb gyerekeket és felnőtteket is.

– Hogyan terjed?

– Feko-orális úton (vagyis széklettel szennyezett kézzel és tárgyakkal), de cseppfertőzéssel és hólyagbennékkel is lehetséges. A beteg fertőzőnek tekinthető a lappangási időben, a tünetes időszakban és azt követően néhány napig. Előfordulhat, hogy a járvány elindítója maga a tünetmentes vírushordozó.

– Ez a betegség ugyanaz, mint az állatoknál ismert száj- és körömfájás?

– Nem. A kéz-láb-száj betegséget (angol rövidítéssel HFMD) nem szabad összekeverni a patás állatokat érintő száj- és körömfájással. Az embereket nem érinti az állatbetegség, ahogy az állatokat sem az emberek betegsége.

– Lehetséges-e a megelőzés, illetve a fertőzés továbbterjedése?

– Mint a legtöbb fertőző betegségnél, itt is a legfontosabb a higiénés szabályok betartása. Gyakori kézmosás, a mosható felületek fertőtlenítő lemosása, a beteg által használt evőeszközök, játékok elkülönítése a továbbterjedés megelőzésének eszközei.

– Milyen otthoni beteggondozásra van szükség?

– Ebben az esetben specifikus terápia nincs. Javallott a láz- és fájdalomcsillapítás, az ételek pépesítése, a gyakori, inkább hűvös, mint meleg, kis mennyiségű ételek adása. Kerüljük a csípős, savanyú, szénsavas, darabos étel-ital kínálását. Nagyon fontos az elegendő folyadékbevitel, kisebb gyereknél a pisis pelenkák számontartása. Amennyiben a szülő minden próbálkozása ellenére a gyerek nem fogyaszt elegendő folyadékot, a kiszáradás elkerülése céljából infúziós kezelés az indokolt. Erre azonban nem túl gyakran van szükség. A szájnyálkahártyára alkalmazható, helyileg ható enyhe fertőtlenítő szer, illetve szájspray.