Kezdjük a végrendelettel!

Kezdjük a végrendelettel!

A jövőben – szakértő bevonásával – időnként jogi témákban is tájékoztatást nyújtunk olvasóinknak; először a végrendeletet vesszük górcső alá. Azoknál a családoknál, ahol az öröklés sorrendje egyértelmű és megegyezik a törvényes renddel, feleslegesnek tűnhet végrendelkezni, azonban a gyakorlat nem ezt mutatja. Ha például az örökösök nem értenek egyet, hosszú évekig húzódó pereskedés kezdődhet. Dr. Nagy Emese egyéni ügyvéd jogi segítségét kértük.

– Milyen élethelyzetben szokás végrendelkezni?

– Általában a súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők, szépkorúak készíttettnek vagy készítenek végrendeletet, vagy azok, akikben magasabb fokú az öngondoskodás, előrelátás, és haláluk után tiszta, rendezett helyzetet kívánnak hagyni hagyatékuk vonatkozásában. Az örökhagyónak az is lehet a célja a végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal, hogy kizárja vagy kitagadja az öröklésből az örököst.

– Hogyan lehetséges a végrendelkezés?

– Két formában: közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel. A polgári törvénykönyv pontosan meghatározza, hogy a végrendelet érvényességéhez milyen alaki és tartalmi elemekre van szükség.

  • Közvégrendeletet közjegyző előtt, személyesen lehet tenni. Bizonyos személyek, például a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében korlátozott nagykorú, illetve a vak, írástudatlan, vagy aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásban érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet.
  • Írásbeli magánvégrendelet esetén alapvető feltétel, hogy azt olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen saját kezűleg írt végrendelet esetén írni, más által írt végrendelet esetén olvasni tud.

A fő szabály szerint nem elég szóban végrendelkezni, erre a polgári törvénykönyvben meghatározott esetben van mód, vagyis aki az életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé számára – fogalmaz dr. Nagy Emese.

Mikor érvényes az írásbeli magánvégrendelet – alaki szempontból?

  • készítésének helye és ideje az okiratban szerepel
  • a végrendelkező a saját kezűleg írt végrendeletet elejétől végéig maga írja és aláírja;
  • más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében a végrendelkező aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják; vagy
  • a végrendelkező a saját kezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja és közjegyzőnél – akár nyílt, akár zárt iratként – személyesen letétbe helyezi.


Ajánlott akkor is végrendeletet készíteni, ha az örökhagyó az öröklésből ki szeretné tagadni vagy zárni valamelyik örökösét. Milyen esetekben lehetséges ez?


Például ha a kötelesrészre jogosult személy az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne, vagy az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el. Akkor is kizárható, ha az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el; vagy az örökhagyó felé a tartási kötelezettségét súlyosan megsértette. Az erkölcstelen életmód, a ki nem töltött, de végrehajtandó szabadságvesztés, a segítségnyújtás hiánya vagy a durva hálátlanság az örökhagyó felé. A házastárs is kitagadható házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt.

Kinek jár a kötelesrész?

A kötelesrész kérdése akkor merülhet fel, ha az örökhagyó nem a törvényes öröklés rendje szerint szeretné vagyonát elosztani, és erről végrendelkezik. A kötelesrész az a minimumrészesedés, amely az örökhagyó leszármazójának, házastársának és szülőjének jár akkor, ha nincs törvényes örökös, illetve végrendelet. Jogosultak rá az elhunyt gyermekei és további leszármazói, a házastársa (vagy bejegyzett élettársa), valamint a szülei (amennyiben nincs leszármazó vagy nem örökölhet).


Ha az örökhagyó az egyik törvényes örökösének nem juttat semmit a végrendeletében a vagyonából, akkor a kihagyott örökösnek – néhány kivételtől eltekintve – jár a kötelesrész. Az erre jogosultat annak az egyharmada illeti meg, ami neki mint törvényes örökösnek egyébként járna.


Érvényes kitagadás esetén semmi, még a kötelesrész sem jár a kitagadott örökösnek. A kitagadásnak azonban pontosan meghatározott törvényi feltételei vannak, egy egyszerű családi vita nem elegendő ok arra, hogy a törvényes örököst az örökhagyó még a kötelesrésztől is megfossza.

Mi a kitagadás?

– Ha a végintézkedés tényszerűen tartalmazza, hogy az érintett örököst az örökhagyó a polgári pörvénykönyv melyik oka alapján tagadja ki. Például: ha az örökös a törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette, erkölcstelen életmódot folytatott, vagy letöltendő börtönbüntetését még nem teljesítette.

– Mi számít hagyatéknak?

– Vagyontalan ember esetén nincs hagyatéki tárgyalás. Ha az elhunyt halála előtt írattatta át ingatlanát más személyre, akkor fő szabály szerint nincs hagyaték, öröklés – az ingatlan vonatkozásában.


Az örökösök szempontjából a legnagyobb jelentőséggel az elhunyt tulajdonában álló ingó és ingatlan vagyontárgyak, illetve az egyéb vagyoni jellegű jogok és a másik oldalon az elhunyt adósságai bírnak.


A hagyatékba tartozó ingóságok a gyakorlatban általában akkor képezik a hagyatéki eljárás tárgyát, ha valamilyen nyilvántartásban vannak bejegyezve. Leggyakrabban gépjárművekről van szó, amelyek „átírása” az örökös nevére csak a jogerős hagyatéki végzés alapján lehetséges.


A nyilvántartásba nem vett vagyontárgyak (például bútor, ruházat, szerszámok) ugyan jogilag szintén átszállnak az örökhagyó halálával az örökösökre, ám ezek a hagyatéki eljárás tárgyát ma már rendszerint csak akkor képezik, ha az örökösök között vita van, és kérik a hagyatékba való besorolásukat, vagy ha a közjegyző valamelyik örökös, esetleg hivatalos szerv kérelme alapján, helyszíni összeírás során lajstromba veszi őket.


A hagyaték tárgyát képezik az elhunyt nevén álló bankszámlákon, takarékbetétkönyveken lévő vagy különböző értékpapírokba fektetett megtakarítások, amelyek értékét a közjegyző mindig az elhalálozás napjához állapítja meg a bemutatott számlakivonatból kiindulva, vagy kérelmezi a banktól a számlaegyenleg megküldését. A hagyatékába tartozik a földműves-szövetkezeteknél vezetett vagyonrész.

– Mikor válik érvénytelenné a végrendelet?

– Csakis megtámadás eredményeként: a végrendelet érvénytelenségét és hatálytalanságát megtámadó nyilatkozat alapján lehet megállapítani. Az támadhatja meg, aki az érvénytelenség vagy a hatálytalanság megállapítása esetén örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne – tehát a törvényes örökös, valamint a korábbi érvényes végrendelet szerinti örökös.



Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége