Jód – Kinek ajánlott, kinek nem?

A pajzsmirigy hormonjainak képzéséhez a szervezetnek jódra van szüksége. A jód részt vesz az anyagcsere megfelelő működésében, biztosítja a csecsemők és gyerekek szellemi fejlődését. Maguk a hormonok 65 százaléknyi jódot tartalmaznak, így annak hiányában anyagcserezavarok és fejlődési rendellenességek léphetnek fel.

Azokon a földrajzi területeken, ahol nem megfelelő a jódellátottság, gyakoriak a pajzsmirigy-megbetegedések. A felszíni jód az évezredek során az esőzésekkel a tengerekbe mosódik, ezért a legjódhiányosabb területek a kontinensek belső részein és a hegyvidékeken vannak.

Jódhiányos lakosság

A jód a táplálékkal és az ivóvízzel kerül be a szervezetünkbe. A jodid gyorsan felszívódik, majd összegyűlik a pajzsmirigyben. A felesleges mennyiség a vizelettel ürül, de megjelenik a nyálban és az anyatejben is.

Magyarország területének négyötöde mérsékelten jódhiányos. Ez azt jelenti, hogy sem az ivóvíz, sem a megtermelt élelmiszerek nem tartalmaznak elegendő jódot. Minden megyében gyakrabban fordul elő golyvás megbetegedés a nemzetközileg elfogadott ötszázalékos aránynál, ez alól csak az Alföld közepén lévő három megye kivétel. A legrosszabb a helyzet Zala és Fejér megyében.

A napi jódszükséglet

• 1 éves korig napi 50 mikrogramm
• 2–6 éves kor között napi 90 mikrogramm
• 7–12 éves kor között napi 120 mikrogramm
• felnőttkorban napi 150 mikrogramm
• terhesség és szoptatás idején napi 200 mikrogramm

A jódhiány jelei

A jódhiány legjellegzetesebb tünete felnőttek esetében a már említett golyva (jódhiányos strúma). Ennek oka, hogy a pajzsmirigy méretének növelésével próbálja ellensúlyozni azt, hogy jód hiányában – normális működés mellett – nem képes elegendő pajzsmirigyhormont termelni. A golyva sokszor évekig fennállhat komolyabb panasz nélkül, ám ebben az állapotban fennáll a komolyabb pajzsmirigyzavar kialakulásának kockázata.

Mivel a jódhiány eredményeként – megnagyobbodott pajzsmirigy mellett is – a pajzsmirigy nem képes elegendő hormon termelésére, megjelennek a pajzsmirigy-alulműködés tünetei, amelyek közül elsősorban a súlynövekedésre figyelhetnek fel az érintettek.

A fentieken túl a jódhiány csökkenti a testi és szellemi teljesítőképességet is. A legújabb kutatások szerint, ha egy terhes nő az első hónapokban jódhiányos, akkor a születendő gyermekének akár 10-15 ponttal is csökkenhet az IQ-ja. Enyhe jódhiány esetén egész életen át gyakoribb a magas koleszterinszint és az érelmeszesedés.

Honnan juthatunk jódhoz?

A legtöbb jódot a tengeri halak húsa, a kagyló és a homár tartalmazza. Gyógyszertárakban kapható jódozott víz és jodidtabletta, amivel a jódhiányt kezelni lehet.

Vannak olyan ételek is, amelyek csökkentik a jód felszívódását a szervezetben. Ilyenek: a káposzta, brokkoli, karfiol, kelbimbó, fehérrépa, torma, de ezek sem golyvaképzők a szokásos mennyiségben fogyasztva.

Mivel a jódhiány golyvát okoz, hajlamossá tesz a göbös pajzsmirigybetegségek kialakulására, és a pajzsmirigy működését rontva a szervezet anyagcseréjét is negatívan befolyásolja, kívánatos a jódhiány megelőzése.

Jódozott só

Általános esetben a jódpótlás történhet a só vagy más élelmiszerek jódozásával egyaránt. Kívánatos lenne, hogy Magyarországon az emberek kizárólag jódozott sót fogyasszanak!

Fokozott jódszükséglet idején javasolt a legjódhiányosabb területeken élők pluszjóddal való ellátása, napi 100-200 mikrogramm mennyiségben. Fokozott jódbevitel szükséges például várandósság és szoptatás idején, kamaszkorban, a változókor környékén, nehéz fizikai munka, dohányzás, alkoholfogyasztás esetén.

Ha a strúma (pajzsmirigy-megnagyobbodás) bizonyítottan jódhiány miatt alakul ki, az orvos jódpótlást javasol. Ez a kornak és nemnek megfelelő mennyiség bevitelét jelenti. Mivel csak igen kevés helyen végeznek az országban jódürítés-meghatározást, a jódhiányra a pajzsmirigyhormonszintek arányából, a pajzsmirigy ultrahangos vizsgálatából, a pajzsmirigyellenes antitestek mennyiségéből és nem utolsósorban a lakóhely elhelyezkedéséből következtethetünk.

Nem mindig javasolt

Az autoimmun eredetű pajzsmirigygyulladásban adott jód fokozhatja a gyulladásos folyamat aktivitását, így ilyen betegekben a jód adása ellenjavallt. Erre a beteget gondozó orvos felhívja a figyelmet.

Nem alkalmaznak jódkezelést göbös pajzsmirigybetegségben szenvedő betegeknél sem. Itt ugyanis lehetnek olyan göbök, amelyek hajlamosak önállóan működő területekké válni a pajzsmirigyen belül, és ezt a folyamatot indíthatja be a jódkezelés.

A túlzott jódfogyasztást ugyanakkor mindenkinek érdemes elkerülnie, mivel az az arra fogékonyaknál ki is válthatja a pajzsmirigy gyulladását vagy túlműködését.

Jó tudni

Számos tengeri moszat nagy mennyiségű jódot tartalmaz, de a mennyiség széles keretek közt változhat. A túl sok jód ugyanolyan káros lehet a pajzsmirigyre, mint a túl kevés, ha az pajzsmirigy-alulműködést vált ki (vagy a meglévőt súlyosbítja).

Az egyszerű, alacsony zsírtartalmú vagy görög joghurt jó forrás – a napi jódbevitel kb. 50 százalékát teheti ki.

A vöröshagyma, a petrezselyem, a tengeri halak, a dió, a cékla, az eper, az alga és az áfonya szintén jelentős jódtartalommal bír.

A brazildió tartalmaz egy fontos nyomelemet, amely segíti a pajzsmirigyhormonok szabályozását: ez a szelén. Segíthet a pajzsmirigybetegek állapotának javításában például a Hashimoto- és a Graves-kórnál.

Forrás: www.webbeteg.hu