Jó-e a banán rák ellen?

Jól hangzik: az érett banánban termelődő tumornekrózis faktor segít bizonyos rákos sejtek elpusztításában – legalábbis vannak, akik egy tudományos cikkre hivatkozva ezt állítják. Bár közismerten egészséges gyümölcsről van szó, a rákellenes hatásáról eddig nem hallhattunk. Nézzünk kicsit a hír mögé, mi is az igazság!

Valóban létezik egy japánok által írt tudományos cikk, amelyben szó van a banánról, a TNF-ről és rákos sejtekről is, azonban szó sincs a rák gyógyításáról.

A vizsgálatokat egereken végezték, a banán kivonatát a hasnyálkahártyán belülre injektálták vagy szájon át adagolták, majd a hashártyáról „kivett” immunsejteket, valamint az azok által termelt, az immunműködést (is) befolyásoló anyagok (citokinek, köztük a TNF) szintjét tanulmányozták.

Azt találták, hogy a banán adagolása serkenti az immunrendszer egyes sejtjeit és fokozza a TNF termelését. Mindez némileg összefügg a banán érettségi fokával.

Mi következik mindebből? Az, hogy a banán fokozza az immunrendszer egy részének működését – egereken, speciális adagolás esetén. De hogy emberen van-e ilyen hatása? Nem ismert, és amíg erről nem tudunk biztosat, legalábbis kétségesnek mondható.

És mi van, ha emberen is hasonló hatású? Nem tudni, lenne-e valós haszna. Hogy a rák ellen nem lenne hatásos, az sajnos majdnem garantált, ugyanis a cikkben leírt immunválasz nem képes elpusztítani az agresszívan szaporodó daganatsejteket. Ilyen hatásra a japán kutatók nem is utalnak, a publikációban rákellenes hatásról szó sincs.

Egyébként az sem stimmel, hogy a banánban TNF van: a cikkből egyértelműen kiderül, hogy a gyümölcs adagolása hatására az egérben képződik a vegyület. Ha lenne, akkor sem érne semmit: a TNF egy 212 aminosavból álló fehérje, amely az emésztőrendszerben megemésztődne, elemeire bomlana, azaz nem szívódna fel, hogy várt hatásait kifejtse.

Egyébként nem igényel túl nagy erőfeszítést, hogy benyomást szerezzünk egy ilyen hír hitelességéről. Ha beírjuk a Google keresőbe a „banana tnf” keresőszavakat, első helyen találunk egy olyan írást, amely (igaz, angolul, de) érthetően elmagyarázza, miről is van szó, és a japán cikk elérhetőségét is tartalmazza. A szöveg megértéséhez nem kell egyetemi szintű élettani-immunológiai tudás. Kis kereséssel a témával foglalkozó magyar nyelvű írást is találhatunk.

Persze ez a „nyomozás” nem várható el mindenkitől, de ha valamiben nem vagyunk biztosak, azt tartsuk meg magunknak, ne vállaljuk mások félrevezetésének veszélyét. Azonban egy egészségügyi szakember esetén mentség nincs: ha egy orvos szakmai igénytelenségből vagy szándékosan terjeszt ilyen álhíreket, akkor az több mint hiba: bűn.

Forrás: kodpiszkalo.blog.hu