Húsvéti finomságok nyomában

Húsvéti finomságok nyomában

Mit ünneplünk húsvétkor? 

Ez a kereszténység legnagyobb ünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon feltámadt. Halálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is.

 

A keresztény világban a húsvéti ünnepkör alatt fogyasztott ételféleségek meghatározóak, csakúgy, mint a hamvazószerdától húsvét vasárnapjáig tartó 40 napos böjt. A VII. századtól kezdődő szokás később a nagyhétre, majd nagypéntekre korlátozódott.

 

Régen a böjt idején napjában egyszer ehettek, akkor is csak kenyeret, sót és száraz növényi táplálékot. A magyar parasztság a 19. század végéig csupán halat és növényféléket fogyasztott ilyenkor, de a magyar népi konyhának tájegységenként különböző jellegzetes böjti ételreceptjei maradtak fenn.

 

Az Őrségben jellemző volt reggelente a forralt tej és kenyér fogyasztása, ebédre babgánica, aszaltszilva-leves, tejfölös szilva, mákos hajdina. A Tápió mentén a böjt során fogyasztott ételek között rántott leves, főtt tészta, aludttej, túró, míg a rábaközieknél ezek mellett a gombás, vadsóskával főtt ételek voltak az asztalon. Országszerte elterjedt böjti étel volt a bableves, tojásleves, rántás nélküli krumplileves, babsaláta, krumplisaláta és a főtt tészták, ezek közül is a mákos tészta.

 

 

 

Mi került a szentelt kosárba?

A katolikusok húsvéti ünnepének kiemelt mozzanata a jellegzetes húsvéti ételek – kalács, sonka, bárány, tojás – megszentelése. E húsvéti eledelek régi gyűjtőneve a kókonya vagy a páska, pászka. A moldvai csángóknál a pászka hímes tojást, tojásos túrós lepényt és kozsonnát, azaz tejjel, tojással, túróval, mézzel, mazsolával készült húsvéti süteményt tartalmazott, a szabolcsi görögkatolikusoknál pedig a sonka, tojás, bor, bárány, torma mellett helyet kapott a sárgatúró is. Az ételt egy nagy kosárban vitték szenteltetni a templomba húsvétvasárnap reggelén.

 

Az ételeket a hímzett terítővel, konyharuhával kibélelt kosárba helyezték. A szentelés után minél gyorsabban igyekeztek hazaérni. Volt, ahol szótlanul kellett hazavinni az eledeleket. Hazaérve a család az asztalt körülülve azonnal nekilátott a szentelt húsvéti ételek elfogyasztásának. A szentelt ételeknek még a morzsáját, a maradékát sem dobták ki, mert különleges erőt tulajdonítva nekik mágikus célra használták fel. A szentelésre vitt kosár tartalma területenként eltérő, de általában a tojás, a sonka, a kalács, a torma volt a jellemző.

 

 

 

Ehető jelképek

A legősibb húsvéti jelkép a bibliai eredetű bárány. A zsidók az Úr parancsára egyéves bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi: az emberiség váltságára jött a földre: „Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk.” A tojás a másik régi húsvéti eledelünk: az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. A húsvéti tojás a húsvéttal mint egyházi ünneppel szoros kapcsolatban van, az egyházi szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi.

 

Emellett a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, melynek védő erőt tulajdonítottak, egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. Régóta a jellegzetes húsvéti eledelek közé tartozik a sonka, sok helyen kiszorítva az eredetileg szokásos bárányt. A paraszti családoknál a téli disznóölésekkor készült a sonka, majd tipikusan a kora tavaszi böjt időszakában volt füstölés vagy érlelés alatt. A böjt során azt elfogyasztani nem lehetett, így legelőször húsvétkor kerülhetett sonka az asztalra.



Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége