Hogyan tanuljunk meg főzni?

Ez a cikk azoknak a konyhai gyakorlattal nem rendelkező fiataloknak szól, akikben már megfogalmazódott a vágy az önálló főzésre, de nem tudják, hogyan fogjanak hozzá a gyakorlati megvalósításhoz.

Először is oszlassunk el egy tévhitet: nem ciki, ha a lányok mellett a fiúk is kézbe veszik a fakanalat! A kollégiumi élettel, az önálló albérlettel, az első lakással ugyanis nem jár együtt a szakácsnő. Sokat spórolhat a fiatal a diákévei alatt, ha megtanul a konyhában ügyködni.
 

Első lépéseként megfigyelőként jelenjen meg a konyhában! Már abból is rengeteget lehet tanulni, ha édesanya, nagymama, lánytestvér, más rokonok ténykedését figyeli.
 

Kérdezzen! Amire választ kap, nem felejti el. Közben persze nyugodtan meghámozhatja a krumplit, répát, összedarabolhatja a hagymát.
 

Vegye kézbe a fakanalat – persze szülői felügyelet mellett! A főzés tudományát is a gyakorlatban lehet elsajátítani. A „nekem nincs érzékem a főzéshez” elvet ideje elfelejteni. Annak idején egyetlen gyermeket sem érdekel majd, miért nem tud főzni az anyukája, apukája. Éhes lesz.
 

Ha nincs segítség, aki bővítené a fiatal próbálkozó főzőtudományát, ott az internet. Videók, részletes leírások segítik a kezdőket is. A szakácskönyvekben ne a receptekkel kezdje az ismeretbővítést, az egyéb leírások, például a helyes rizsfőzés vagy az alapanyagok helyes felhasználása kezdetben sokkal fontosabb információ.
 

Ne a legbonyolultabb fogással próbálkozzon! Az egyszerűbb ételek is finomak, gyorsan elkészíthetőek. Például tésztafőzés, rizs- és zöldségpárolás, könnyű levesek főzése.
 

 Az első kudarcok után nem szabad feladni. Itt is igaz a mondás: gyakorlat teszi a mestert! Ha elsőre odaég a rántás, összeragad a tészta, másodjára majd sikerülni fog.

 
Kövesse az utasításokat! A receptben leírtakat valaki már kipróbálta, méghozzá sikerrel. Gyakorlat nélkül felesleges az ott található arányoktól eltérni, azzal ráér akkor is, ha lesz egy kis rutinja.
 

Az első sikerélményeken felbuzdulva bátran ismerkedjen meg a bonyolultabb húsételekkel, esetleg kevert süteményekkel.
 

Mit tehet a szülő? Támogassa gyermeke kísérletezéseit! Ne kritizálja az odaégett vagy éppen fövetlen rizst, a túl sűrűre berántott levest, az ízetlen tésztát. Ne feledje, minden kezdet nehéz, és hibázni csak az tud, aki csinál is valamit.