Hashimoto, a pajzsmirigy betegsége

A Hashimotho thyreoditis a leggyakoribb autoimmun pajzsmirigy betegség. Leginkább lappangva jelenik meg. Nőknél jóval gyakoribb, mint férfiakban: 25-30 felnőtt nő közül egy szenved a betegség valamelyik formájában.

A pajzsmirigy betegségeinek egy csoportját az autoimmun zavarok alkotják, amelyek alul- és túlműködéssel is járhatnak. Ide tartozik a Hashimoto thyreoiditis, valamint a Basedow-kór is.

A Hashimoto-betegség összefüggésben állhat a szüléssel is, ugyanis kutatások 3–17%-ban mutattak ki a szülést követő hónapokban postpartum thyreoiditist. Azok a nők, akik szültek, fogékonyabbak a betegségre. Ugyanakkor a szülés utáni első évben kialakult autoimmun pajzsmirigygyulladás még magától is elmúlhat.

Kihathat a pajzsmirigyműködésre

Az autoimmun betegség a pajzsmirigy gyulladásával jár, ami túl- és alulműködéshez is vezethet. Gyakori probléma, hogy a szervezet saját maga ellen antitesteket termel, amelyek megtámadják a pajzsmirigyet, és krónikus gyulladást okoznak. Az állapotot gyakran nem ismerik fel idejében, ugyanis különösebb tüneteket nem okoz, bár együtt járhat a mirigy megnagyobbodásával, fájdalmával, pajzsmirigy-alulműködéssel, esetleg vissza-visszatérő hőemelkedéssel. Az állapot vérvizsgálattal könnyen megállapítható, hiszen ilyenkor az anti-TPO nevű antitest mennyisége jelentősen megnő.

A pajzsmirigy autoimmun eredetű gyulladása önmagában tünetmentes, és csak abban az esetben okoz tüneteket, ha zavar támad a mirigy hormontermelő tevékenységeiben és működésében. Amennyiben a betegség kihat a pajzsmirigy működésére, gyógyszeres kezelésre, hormonpótlásra van szükség. Jól beállított terápia esetén a betegség remekül kordában tartható, és mellette is teljes értékű élet élhető.

Kísérő tünetek

A Hashimoto thyreoiditis gyakran áll a meddőség és a menstruációs zavarok hátterében is. A betegség korai felismerése rendkívül fontos, hiszen jelentős rizikófaktora lehet az ischemiás szívbetegségeknek, ugyanis ezekben a betegekben fokozott a koleszterin és az LDL koleszterin szintje is.

A klasszikus Hashimoto általában a pajzsmirigy megnagyobbodásával, strúmával jár, és esetenként együtt járhat átmeneti pajzsmirigy-érzékenységgel, hőemelkedéssel is. A csökkent működés a betegség kezdetén még nem mutatható ki, tehát ilyenkor egyes laboratóriumi vizsgálatok, mint a TSH, T4, T3, még nem mutatnak eltérést. A pajzsmirigy szövetének komponensei elleni antitest mérése azért lehet fontos, mert ezek megelőzik a pajzsmirigy állapotának változását, gyulladását. Észlelésekor a pajzsmirigybe vezetett vékony tűvel végzett biopszia is szükséges lehet.

A Hashimoto thyreoiditis stádiumai:

• Hyperthyroid vagy túlműködő stádium: a betegség kezdetétől számított 1–6 hét között. A hiperfunkciós tünetek a pajzsmirigy sejtjeinek károsodása miatt felszabaduló hormonok következtében jönnek létre.
• Hypofunkciós, csökkent működéses stádium: a betegség kezdetétől számított 8. héttől 4–6 hónapig.
• Regenerációs stádium: a betegség kezdetétől számított 7–12 hónap.
• Definitív, végleges stádium: ha a regeneráció teljes, akkor euthyrosis, a betegek többségében hypothyreosis, esetleg rejtett, ún. szubklinikus hypothyreosis alakul ki (a TSH-szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van).

A betegség felismerése elsősorban az anti-TPO vérben történő vizsgálatával vagy vékonytű-biopsziával igazolható.

Leggyakoribb tünetei:

• székrekedés 
• száraz bőr
• hajhullás
• vékony, töredező köröm 
• túlsúly
• menstruációs zavarok
• meddőség
• álmosság
• a légzőizmok gyengesége, a mellkasfal mozgásának beszűkülése
• vérszegénység, anémia
• csökkent figyelem-összpontosítás
• depressziós tünetek 

Terápia

A Hashimoto-betegség szintetikus levotiroxin élethosszig tartó, szájon át történő, naponkénti adását teszi szükségessé. Ez tüneti kezelésnek tekinthető, amely nem a betegség lefolyását veszi célba. Bizonyos esetekben meg lehet próbálkozni rövid időtartamú glükokortikoid-terápiával, mivel ilyen módon úgy kezelhető a betegség, hogy nem alakul ki tartós hypothyreosis, így nem válik szükségessé az élethosszig tartó monitorozás és tiroxinpótlás, azonban a gyógyszerelés beállítása minden esetben orvosi kompetencia.

Talán egy ritka nyomelem, a szelén is segíthet az autoimmun pajzsmirigygyulladás megelőzésében és/vagy kezelésében, de ha a betegség már kifejlődött, a tiroxinkészítményt sem ez, sem más gyógymód nem helyettesítheti.

Miért fontos az anti-TPO-szint?

A thyreoidea-peroxidáz ellenes autoantitest egyike azon antitesteknek, amelyet a szervezet immunrendszere termel. Eredetileg az antitestek elsősorban a fertőzések elleni védekezésben (vírusok, paraziták, baktériumok) vesznek részt, de a daganatok kialakulásának megakadályozásában is szerepet játszanak. Bizonyos esetben azonban az immunrendszer révén a saját szervezet bizonyos sejtjei ellen is termelődik antitest, ezeket nevezzük autoantitesteknek. Leggyakrabban autoimmun betegségekben jelentkeznek. Ha az immunrendszer a saját pajzsmirigy TPO enzime ellen kezd autoantitestet termelni, sérül a pajzsmirigy szerkezete és működése is. Magas anti-TPO-szint leggyakrabban Hashimoto thyreoditis, Graves-Basedow-kór, strúma, daganat esetén észlelhető.

Forrás: www.webbeteg.hu, www.endokrinkozpont.hu