Fogamzásgátlók: haszon vagy kockázat?

dr. Tóth Barbara cikke

A hormontartalmú fogamzásgátlók 1960-as években történő megjelenése jelentős változást hozott az emberek szexuális szokásaiban. Becslések szerint bevezetésük óta a nyugat-európai nők közel 80 százaléka használta ezen szereket. Alkalmazásuk előnyeit és hátrányait számos kutatás vizsgálja napjainkban is.

A fogamzásgátlók alkalmazása és az emlődaganat kialakulásának kockázata közötti összefüggést több tanulmányban vizsgálták. A kérdéssel foglalkozó egyik legátfogóbb tanulmány, több mint 150 ezer nő bevonásával és 54 vizsgálat együttes értékelésével arra a megállapításra jutott, hogy az emlőrák kockázata enyhén emelkedik azokban, akik az elmúlt 10 évben használtak fogamzásgátlót, azokhoz képest, akik sosem használtak. Más, hasonlóan nagyszámú beteg bevonásával végzett vizsgálatok azonban nem találtak összefüggést az emlőrák és a fogamzásgátlók használata között. Az eredmények tehát emlődaganat esetén nem egybehangzók.

Más daganattípusok esetén azonban a fogamzásgátlók védő szerepe meggyőzőnek tűnik. Egy idén februárban megjelent tanulmányban a hosszú távú fogamzásgátló-használat és az emlő-, petefészek- és endometriumrák (a méhnyálkahártya daganata) kialakulásának időfüggő összefüggését vizsgálták. A vizsgálat során 256 661 egyesült királyságbeli, 1939 és 1970 között született nő adatait elemezték. Felmérték a fenti daganatok előfordulását körükben, valamint azt, hogy mikor és mennyi ideig használtak fogamzásgátlót. Mivel a vizsgálatba bevont, leginkább fiatalabb korukban fogamzásgátlót használó nők napjainkra érnek abba a korba, amikor az emlő-, petefészek- és méhdaganat jellemzően megjelenik, az ő bevonásukkal nyert eredményekből a fogamzásgátlók hosszú idejű használatára vonatkozó következtetéseket lehetett levonni.

Az eredmények szerint a fogamzásgátló-használat felfüggesztését követően két évig volt emelkedett az emlőrák kockázata, a petefészek- és méhrák azonban a szerek elhagyását követően még 15 éven át ritkán fordult elő. A vizsgálat arra a következtetésre jutott tehát, hogy a fogamzásgátlók használata nem növelte az emlőrák élethosszig tartó kockázatát, viszont hosszabb távon csökkentette a petefészek- és méhdaganatok kockázatát.

A fogamzásgátló módszerek, így a szájon át szedett hormontartalmú készítmények (fogamzásgátlók) előnyeinek és kockázatainak jobb ismerete segíthet az orvosoknak és betegeknek kiválasztani a legmegfelelőbb módszert. Azt mindenesetre célszerű észben tartani: ezek a gyógyszerek befolyásolják a hormonrendszert, alkalmazásuk a szakemberek és a páciensek részéről egyaránt felelős magatartást kíván.

Forrás: www.pirulakalauz.hu