Farsangkor vígság legyen!

Farsangkor vígság legyen!

A dudafújó, kerepelő, zsongó farsang maszkabállal, táncos mulatsággal űzi el a telet.


A farsang a január 6-i vízkereszttől a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. A zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, a párkeresés, udvarlás időszaka a tavaszvárás pogánykori ünnepeiből nőtt ki.


A magyar arisztokrácia körében az itáliai és francia szokások terjedtek el, a városi polgárság inkább a német hagyományokat vette át. A szó is német eredetű, a „faseln” jelentése „fecsegni”.

Farsangkor vígság legyen!

Busók, kiszebábok ideje

A farsanghoz kötődik a magyar népi színjátszás kialakulása, mely a falufeljáró menetekből, maszkos alakoskodásokból nőtte ki magát. A nagyobb falvakban tartott álarcos, jelmezes felvonulásokat a farsang utolsó napjaiban, azaz farsang farkán rendezték meg. A dramatikus játékokban cigány, betyár, koldus, vándorárus, menyasszony, vőlegény kapott helyet. Kedvelt volt az állatmaszk is: kecske-, ló-, medvemaszkokat használtak. A felvonulókat általában muzsikusok kísérték.


A legismertebb alakoskodó szokásunk a mohácsi busójárás. A délszláv eredetű szokácok faálarcos felvonulásairól már a XIX. századból vannak feljegyzések, bár ezek általában a vigadalom botrányos részleteit emelik ki. A XX. században terjedt el a busójárás elnevezés, ezt a farsangot záró eseményt poklada, azaz átöltözés, átváltozás néven tartjuk számon.


A téltemetés vagy farsangtemetés dramatikus megjelenítése ma is sok helyen divat. A telet általában szalmabáb vagy kiszebáb személyesítette meg, de lehetett csúf öregasszonyt ábrázoló rongybábu is. Ezeket aztán általában elégették, vagy betemették a hóba.

Bálban párban

A telet záró időszakban sokfelé rendeztek bálokat, táncmulatságokat a falvakban, illetve a nagypolgárság és az arisztokrácia a városokban. Vidéken általában a kocsma vagy a fonó volt a színtere ezeknek az eseményeknek.


A különféle szakmák, céhek báljai mellett megtalálhatók voltak az asszonyok, sőt a gyermekek báljai is. Népszerűek voltak a batyusbálok, ezekre a résztvevők vitték az ételeket, jellemzően kalácsot, süteményt és általában baromfihúsból készült fogásokat.


A farsangi bálokon vezették be a társaságba az eladó lányokat, illetve a házasulandó fiatalembereket, tehát a párválasztásban, a társasági életben nagyon fontos szerepük volt ezeknek az alkalmaknak. A legtöbb falusi lakodalmat is farsang idején rendezték meg.


A világ két legnagyobb farsangi eseménye a riói és a velencei karnevál látványos maszkos, jelmezes felvonulásaival. Rióban a látványos karneváli szambaversenyek 1927-től a felvonulások részei. Híres még a nizzai virágkarnevál, a kölni farsangi karnevál, a New Orleans-i Mardi Gras felvonulás. Az elegáns magyar és a bécsi operabálok szintén a farsanghoz kötődnek.



Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége