Élet a 2-es típusú cukorbetegséggel

Ha már diabétesz, akkor mégiscsak jobb, mint az 1-es típusú cukorbetegség – gondolják sokan. Miben tér el a két típus egymástól? Milyen tünetei lehetnek a betegségnek? Milyen diétát, életmódot követel meg? Ezeket foglaljuk össze.

Korábban felnőttkori cukorbetegségnek nevezték, ugyanis általában 30 év felett alakul ki azoknál, akik genetikailag, illetve életmódjuk miatt hajlamosak rá, de ma már egyre több túlsúlyos gyereknél is diagnosztizálják a kórt.

„Előszobából” vezethet az út

Kialakulásának oka ugyanaz, mint az 1-es típusúnak: a cukor a vérben glükóz formában van jelen, ami a vérből a legtöbb sejtbe egy inzulin hormon segítségével jut be; az inzulin csökkenti a vércukorszintet. Ha a megtermelt inzulin a vércukorszint-csökkentő hatását nem tudja megfelelően kifejteni, inzulinrezisztencia lép fel, amelyet a cukorbetegség előszobájának neveznek. Amennyiben a folyamatot nem sikerül időben visszafordítani, cukorbetegség alakul ki.

1-es vagy 2-es?

Míg az 1-es típusnál teljesen leáll a hasnyálmirigy termelése, a 2-es típusnál ez csak részben igaz. A 2-es típus akkor lép fel, ha a szervezet már nem tudja ellensúlyozni az inzulinrezisztenciát (eleinte csak az inzulinrezisztencia további romlása miatt, később ezt tovább súlyosbítja a hasnyálmirigy kimerülése, vagyis az inzulintermelő képesség csökkenése). A szervezet termel ugyan inzulint, de nem elegendőt ahhoz, hogy ez a normális vércukorszintet biztosítani tudja. Ennél a típusnál szükség lehet szájon át szedhető gyógyszerekre, súlyosabb esetben inzulinra is, előrehaladott esetben pedig a teljes inzulinpótlásra, így a 2-es típusú diabétesz az 1-es típushoz hasonul.

A 2-es típusú diabéteszterápia feladata, hogy a vércukorszint a normális szinthez közelítsen azért, hogy a betegség szövődményei (például látás- és vesekárosodás, szív- és érrendszeri panaszok) megelőzhetőek legyenek. Mivel elhízás nélkül ritkán alakul ki 2-es típusú diabétesz, célszerű megelőzni a túlsúlyt kalóriamegszorító diétával és sok mozgással. Ha már diagnosztizálták a diabéteszt, az sajnos nem fordítható vissza, de életmódváltással, fogyással jól kezelhető.

A betegség tünetei

Gyakori, hogy évekig nem is derül fény a betegségre, pedig vannak tipikus jelei: gyakori szomjúságérzet és vizeletürítés, homályos látás, lassan gyógyuló sebek, gyakori fertőzések, bársonyos bőrelváltozások alakulhatnak ki a hajlatokban (hónalj, nyak).

Kockázatnövelő tényezők

Leginkább az elhízás, illetve az öröklés, életkor, főleg 45 év felett. De a csökkent glükóztolerancia is tipikus tünet: ilyenkor az éhgyomri vércukorszint normális (vagy azt nem sokkal meghaladó), de evés után nagyobb és elhúzódóbb a vércukorszint emelkedése, mint az normális lenne. Ez az állapot a hasnyálmirigy csökkent inzulintermelő képessége és a sejtek inzulinrezisztenciája esetén egyaránt jelen van, így az 1-es és a 2-es típusú diabétesz kialakulása előtt is megfigyelhető; ez glükózterheléses próbával deríthető ki. Ha a terhesség alatt diabétesz alakult ki, később nagyobb az esély a 2-es típusú cukorbajra.

Ideális érték

Az éhgyomri vércukor 3–5.6 mmol/l glükózkoncentrációk között normális. Ha ez az érték 7 mmol/l felett van két egymást követő alkalommal, vagy ha bármely vércukormérés alkalmával meghaladja a 11,1 mmol/l értéket, akkor a diabétesz diagnózisa felállítható.

A sport a terápia része

A mozgás jelentőségét nem lehet eleget hangsúlyozni, ennél a betegségnél (mind a megelőzés, mind a terápia során) sorsdöntő. A sport csökkenti a vércukorszintet, ezért fontos, hogy naponta legalább 30 percet aktívan mozogjon. Bár egyes 2-es típusú cukorbetegeknél gyakran elegendő a megfelelő étrend és életmód betartása, sok esetben szájon át szedhető, például inzulintermelést serkentő gyógyszerekre, illetve inzulinra van szükség.

Az írás a www.webbeteg.hu cikkei alapján készült.