Csendesen távozott a krimi királynője

Detektívregényeivel lopta be magát a világ szívébe Agatha Christie, állítólag világviszonylatban a harmadik legnagyobb példányszámban az ő műveit adták ki. Színpadi műve, az Egérfogó szintén rekorder, ez a leghosszabb időn át műsorra tűzött előadás, több mint 64 éve játsszák Londonban.

Agatha Mary Clarissa Miller – akit a világ Agatha Christie néven ismer – 1890. szeptember 15-én született az angliai Torquay-ban. Nála jóval idősebb testvérei bentlakásos iskolában tanultak, így Agatha egykeként nőtt fel, otthon nevelkedett, tanult, sokat olvasott. Apja 1901-ben meghalt, pár év múlva Párizsba utaztak, ahol Agatha irodalmat és filozófiát, zongorát és éneket tanult. Opera-énekesnő akart lenni, de a hangja gyenge volt, és a nyilvános szereplés is riasztotta.

Archibald Christie hadnaggyal 1914 karácsonyán házasodtak össze. Az első világháborúban Archibald vadászrepülőként szolgált, Agatha pedig kórházi ápolónőként, majd egy gyógyszertári részlegen dolgozott. Itt ismerte meg a gyógyszereket, mérgeket. Ekkoriban kezdte írni első regényét, A titokzatos styles-i esetet. A belga detektív, Hercule Poirot figurája ekkor született meg.
A háború után a fiatal pár Londonba költözött. Agatha otthon maradt. 1919-ben megszületett egyetlen gyermekük, Rosalind. 7 évvel később édesanyja meghalt, emiatt Agatha teljesen összeomlott, ettől a házassága is zátonyra futott. Néhány napra a gyenge idegzetű nő eltűnt a világ elől. Hosszan tartó pszichiátriai kezelés után talpra állt. 

Válása után keletre indult pihenni. Bagdadból Urba ment, ahol megismerkedett Max Mallowan régészasszisztenssel, és 1930-ban összeházasodtak. Az írónő részt vett férje munkájában, éjjel pedig újabb és újabb gyilkosságokat agyalt ki. Ekkor jelent meg az első Miss Marple-regény, a Gyilkosság a paplakban. A történet egy elképzelt falu, St. Mary Mead helyi erkölcseiről szól, de jól jellemzi az egész vidéki angol társadalmat.

A II. világháború elején Agatha lánya, Rosalind hozzáment Hubert Prichard-hoz, majd megszületett Agatha unokája, Matthew, de a kisfiú édesapja elesett a háborúban. Rosalind másodszor is férjhez ment: Anthony Hickshez.

1956-ban Agatha megkapta a Brit Birodalmi Rend parancsnoki fokozatát, 1971-ben Mrs. Mallowant lovaggá ütötték. Ekkoriban helyezték el az írónő fényképét a Nemzeti Portrégalériában; az osztrák Oscar Kokoschka portrét festett róla, és viaszmása bekerült Madame Tussaud londoni panoptikumába. Egészsége évről évre romlott, 1976. január 12-én békében és csendben hunyt el.

Agatha Christie regényeket, novellákat, színműveket, meséket, verseket is írt. Bűnügyi könyvei a XX. század első harmadába kalauzolják az olvasót. Életszerűen írja le az akkori angol életformát. Az írófenomén rengeteg gyilkosságot és rablást agyalt ki, írásaiban mégsem találkozunk brutalitással. Műveiben az indítékon, a gyilkos személyének megtalálásán van a hangsúly, cselekményük általában bonyolult, de mindig következetes. Regényei gyorsan filmvászon és színpad után kiáltottak, ezzel is népszerűsítve a világ legismertebb krimiíróját – például a Gyilkosság az Orient expresszen, A láthatatlan kéz, Az öt kismalac, Nyaraló gyilkosok.