Az elmének is kell a torna!

Az elmének is kell a torna!

Ismeretet bővít, szórakoztat, és még az elbutulás ellen is jó móka a rejtvényfejtés.

 

A sikerre minden ember éhezik. Ki gondolná, hogy ehhez olykor elegendő némi kiadós, agytekervényeket megmozgató játék? Az elmének szüksége van a kihívásokra, az pedig bizonyított tény, hogy számos pozitív hatás érhető el a rendszeres agytréninggel.

 

Igazi örömforrás, ha sikerül jól megfejteni egy feladványt. Ezzel javul a kedélyállapot, a hangulat. Persze más haszna is van ennek a szórakozásnak! Olyan hobbi ez, amely egyben szellemi munka is. Csökkenti a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét azzal, hogy segít megakadályozni, illetve késleltetni az életkorral járó „elbutulást”. Kutatások bizonyítják: a rendszeres rejtvényfejtők agyában kevésbé rakódnak le az Alzheimer-kórt okozó káros fehérjék.

 

Játékos szórakozásként mérsékli a stresszt, csökkenti a szorongást. Kiváló kikapcsolódási forma, amely ismeretbővítésre, szókincsbővítésre is alkalmas. Állítólag a rendszeres rejtvényfejtők gazdagabb szókinccsel rendelkeznek, és színesebben, választékosabban fejezik ki magukat, mint azok, akik sosem élnek ezzel a lebilincselő mulatsággal.

 

A brit Exeter Egyetem és a King’s College London közösen végzett, több ezer 50 év feletti embert vizsgált. Az eredmények azt mutatták, hogy akik a fejtörőket részesítik előnyben, azoknak gyorsabb az agyműködésük és jobb a memóriájuk. Keith Wesnes professzor, a tanulmány egyik szerzője arra a megállapításra jutott, hogy a rejtvényfejtés minden bizonnyal kapcsolatban áll a kognitív funkciókkal – mivel bizonyos agyterületeken fokozza a véráramlást, és ezzel akár 10 évvel is fiatalíthatja agyunkat. A kutatás arra is kiterjedt, hogy a szavakon és számokon alapuló rejtvények ugyanazt azt eredményt mutatták.

Évszázados múltja van

Már időszámításunk előtt is léteztek gondolkodtató feladványok, persze a maiaktól eltérő formában. A keresztrejtvényt egyesek szerint az angol Albert Wynne találta fel a 19. században. Mások úgy vélik, az Amerikai Egyesült Államokban, a New York Worldben 1913-ban megjelent keresztrejtvények voltak az elsők. Hazánkban először Kristóf Károly szerkesztett agyas feladványokat, amelyeket a Ma este című lap közölt 1925-től.

 

A magyarok általában a lexikális tudást igénylő rejtvényeket szeretik, roppant népszerű a skandináv típusú rejtvény. A keleti régiókban a logikus gondolkodást igénylő, bonyolult rejtvények a legnépszerűbbek – például a Kakuro, Suguru. Hazánkban 1968-ban, Pécsett alakult meg az első rejtvényfejtő klub. Később a Füles nevű rejtvényújság irányításával egyre több jött létre, az országos versenyeken a legjobb rejtvényfejtők jöttek össze. 1996 óta a Rejtvényfejtők Országos Egyesülete szervezi a hazai rejtvényfejtő versenyeket.

Rejtvénytípusok

Három fő csoportja létezik: keresztrejtvények, amelyek megfejtésénél a lexikális tudásra van szükség; a vizuális típusú feladványok; illetve a sudoku, amelyen főként a fizika és matematika rajongói gondolkodnak szívesen.



Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége