Avokádó, az abszolút szuperélelmiszer?

Dr. Tóth Barbara cikke

A Közép-Amerikából származó avokádó világszerte hatalmas népszerűségre tett szert, és fogyasztása az egészséges életmód egyik szimbóluma lett. Bár ez az igen értékes összetevőket tartalmazó növény kétségtelenül számos jótékony hatással rendelkezik, a hatalmas kereslet miatti kiterjedt avokádótermesztés súlyos terhet ró Közép-Amerika és Mexikó ökoszisztémájára.

Az avokádó termése élelmi rostokban, valamint telítetlen zsírsavakban is nagyon gazdag. Kedvező beltartalmi összetételének köszönhetően fogyasztása kevésbé emeli meg a vércukorszintet, és alacsony glikémiás indexszel rendelkezik. Az avokádóban számos vitamin (A-, B-, C-, E-, K-vitamin) és ásványi anyag megtalálható. Míg nátriumsókban viszonylag szegény, addig sok káliumot és magnéziumot tartalmaz. Egyéb értékes növényi anyagcseretermékek, úgymint a karotinoidok, fitoszterinek és fenolos anyagok is megtalálhatók a növény termésében.

Egy közepes méretű avokádóban 12 gramm rost van, ami a napi ajánlott rostbevitel (28–34 gramm) jelentős részét fedezheti. Egy friss kutatás arra világít rá, hogy az avokádófogyasztás a bélbaktériumokra is hatással van. A vizsgálatba túlsúlyos (BMI>25), de egyébként egészséges középkorú felnőtteket vontak be, majd osztottak két csoportba. Az egyik csoport tagjai naponta egyszer fogyasztottak avokádót, a másikba tartozók egyáltalán nem kaptak, de a kalóriabevitel és az étrend összetétele azonos volt a két csoportban. Az eredmények alapján elmondható, hogy az avokádó rendszeres fogyasztásával a bélbaktériumok mennyisége és változatossága is növelhető. Továbbá az avokádót kapók körében csökkent a bélben az epesavak mennyisége és nőtt a jótékony hatású rövid szénláncú zsírsavaké.

Kutatási eredmények igazolják, hogy az avokádófogyasztás hozzájárulhat a szív-érrendszer egészségének megőrzéséhez, valamint a 2-es típusú cukorbetegség és a korral járó degeneratív folyamatok kockázatának csökkentéséhez, továbbá segíthet az egészséges testsúly elérésében és megtartásában. Humán vizsgálatok alapján az avokádó vérzsírszintre (LDL, HDL, koleszterin, triglicerid) gyakorolt hatása kedvezőnek tűnik, de az eredmények nem teljesen egybehangzók.

Az avokádó népszerűsége rakétaként lőtt ki a 2000-es években. Míg 2000-ben az USA-ban az avokádófogyasztás 1 kg/fő/év volt, addigra ez a szám 2016-ra több mint háromszorosára nőtt, és a tendencia továbbra is töretlen. A globalizációnak köszönhetően az avokádó hazánkban is könnyen hozzáférhetővé vált. Az óriási keresletnek azonban ára van. Az avokádóigény kielégítésére Dél- és Közép-Amerikában hatalmas területeken folyik az erdőirtás és az avokádóültetvények telepítése. Az avokádó termesztése rendkívül vízigényes: átlagosan 2000 liter víz szükséges 1 kiló termés szüreteléséhez. Ennek biztosítása azonban a száraz területeken korántsem egyszerű. Az avokádó vízigényének kiszolgálására több helyen illegális megoldásokhoz folyamodnak az ültetvények tulajdonosai, ami így aszályhoz és a helyi lakosság életének ellehetetlenítéséhez vezet. Becslések szerint Mexikó erdőinek 30-40 százalékát az avokádó miatt irtják ki. Az avokádótermesztés a biodiverzitás jelentős csökkenéséhez és a helyi vízkészlet villámgyors kimerüléséhez vezet.

David Attenborough angol természettudós azt javasolta, hogy a fenntarthatóság érdekében új erdők kiirtására és monokultúrák létrehozására már ne kerüljön sor; az avokádótermesztést korlátozzuk tehát a már termesztésbe vont területekre.