Amikor az ember visszaemlékezéseiből él...

Amikor az ember visszaemlékezéseiből él...

Rippl-Rónai József, a világhírű festő-, grafikus- és iparművész okleveles gyógyszerész volt. Négy gimnázium elvégzése után a kaposvári Arany oroszlánhoz nevű, Schrőder Sándor tulajdonában álló gyógyszertárba került gyakornoknak. Patikussegédként 1881-ben alkotta meg első művét, amely fiatal nőt ábrázolt virágos estélyi ruhában.

 

Rippl József 1861. május 23-án született Kaposváron. Apja tolnai sváb származású, római katolikus vallású igazgató-tanító, anyja horvát felmenőkkel is bírt. Családnevét csak jóval később, párizsi évei alatt változtatta Rippl-Rónaivá.

 

Gyógyszerészsegédként dolgozott Pécsett, Kaposváron. Budapesten még gyógyszerészmester-oklevelet is szerzett. Keveset dolgozott patikusként; gyógyszerészi tevékenységéből adódóan élete végéig viselte bal kézfején a kénsav okozta heget. Később házitanítóként kereste kenyerét, ekkor már rajzórákat is vett. 1884-ben végérvényesen szakított a gyógyszerészettel, amely sosem érdekelte igazán. A müncheni művészeti akadémiára ment tanulni, majd Munkácsy Mihály vette szárnyai alá Párizsban, ahol mestere szárnysegédje lett. Ezt munkássága is évekig hűen tükrözte.

 

Később új stílusirányzatokkal ismerkedett meg, és több kiállítása után Párizs rangos művészként ismerte el. Csatlakozott egy párizsi művészeti társuláshoz, a Nabis-csoporthoz. Francia nőt vett feleségül, Lazarine Baudriont. 1902-ben hazaköltözött Kaposvárra, több nagy kiállítása is volt. Korábbi „fekete korszakát” dekoratív szecessziós színvilág, majd a friss pasztelltechnikával készült impresszionisztikus forma váltotta fel. 1904-ben festette meg az Amikor az ember visszaemlékezéseiből él… című művét. Itthon sokáig nem értették meg művészetét.

 

Többnyire Kaposvár mellett, az úgynevezett Róma-villában dolgozott. Ott festette pointillista-szecessziós képeit. Ezt a korszakát a vattaszerűen szabdalt, foltos festékfelrakásokról „kukoricás”-nak nevezte el. A kornak fő művei az Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett. 1912-ben készítette az Ernst Múzeum nagy méretű üvegablakát. Részt vett a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) alapításában, a Nyugat mozgalmában, olyannyira, hogy Adyval barátságot is kötött. Az első világháború után alkotta nagy erejű íróportréit többek között Móriczról, Babitsról, Szabó Lőrincről. 1926-ban a Uffizibe került híres Önarcképe.

 

Nevéhez mintegy tízezer mű köthető, azonban ezek egy része mára már megsemmisült, sok képe pedig Amerikában vagy ismeretlen helyen van. 2016-ban egy erdélyi magángyűjteményből új alkotása került elő, az Ady Endrét ábrázoló pasztellkép.

 

Három agyvérzés után, félig lebénulva élte utolsó éveit a kaposvári házban. Szülővárosában hunyt el 1927. november 25-én. Rippl-Rónairól Kaposvárott múzeumot neveztek el; itt látható vasutas öccse műgyűjteménye is. Utolsó lakhelye, a Róma-villa változatlan formában őrzi emlékét. 2016 májusában a Kaposvári Egyetem művészeti kara felvette a Rippl-Rónai Művészeti Kar nevet.



Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége