Aludj jól, álmodj szépeket!

Aludj jól, álmodj szépeket!

Ha nem alszunk eleget, nehezebben tanulunk, emlékezünk. Kevésbé kreatívak, ám sokkal figyelmetlenebbek leszünk. Az érzelmi feldolgozás sérülhet, stresszhelyzetre rosszul reagálunk. A megfelelő minőségű alvás hiánya kihat a keringési rendszerre, az immunrendszerre. Még az elhízásra való hajlamot is fokozza, és szerepet játszhat a depresszió, a szorongás kialakulásában.

 

Rémlik, mi a (N)REM?

Az alvás fiziológiai szempontból két egymástól jól elkülönülő fázisra bontható: REM (gyors szemmozgásos alvásfázis) és Non-REM (gyors szemmozgás nélküli alvásfázis). Ez utóbbi mélyalvásként került be a köztudatba. Ilyenkor csökken a metabolikus ráta, a szívritmus, a légzés. Ezzel szemben a REM-fázis sokkal felületesebb alvásstádium, amelynél a fiziológiai mutatók növekedést mutatnak.

Éjszakai alváskor a NREM és REM ciklikusan váltják egymást: egy felnőtt esetében 4-6 alvásciklus pörög le 8 órányi alvással. Ezek a ciklusok nem egyformák, az éjszaka első felében a NREM dominál, majd a reggel közeledtével egyre felszínesebbé válnak a ciklusok, és a REM-alvás lesz a domináló. Tehát a reggel közeledtével egyre felületesebbé válik az alvás – magyarázza az alvás március 15-ei világnapja alkalmából dr. Csábi Eszter pszichológus-alvásszakértő.

 

Passzívan is aktívan

Arisztotelész óta tudjuk, az alvás célja a pihenés, az energiamegtakarítás, a test feltöltődése. Ennek leginkább a mélyalvás fázisa kedvez. Ilyenkor pihen az agy, mely csak a test tömegének 2%-át teszi ki, mégis az energiafelhasználás 1/3-át elveszi.

Egyre több a bizonyíték, hogy alvás alatt az inaktivitáson kívül másfajta aktivitás is történik, amely fontos szerepet játszik a tanulási és emlékezeti működésben. Ébrenlét során rengeteg inger ér minket, az alvás optimális ideje annak, hogy a szerzett információk közül kiszelektáljuk és elraktározzuk a fontosakat. Ami nem olyan fontos, kitöröljük. Így lesz hely az újabb fontos információknak.

 

Segít emlékezni

Kutatások szerint az ember alvás után jobban teljesít például emlékezeti feladatokon, mint ugyanannyi idejű ébrenlétet követően. Alvást követően sokkal kreatívabb. Nemcsak azért, mert ilyenkor kipihent, hanem azért is, mert az alvás egy olyan hiperasszociatív állapot  (olyan lelki működés, amikor a különböző dolgok közötti kapcsolatok keresése felerősödik), amikor az új információkat beépíti a már meglévők közé, és ezzel korábban egymástól független információkat kapcsol össze. Ezek teszik lehetővé a rugalmas perspektívaváltást és gondolkodást, az új megoldások megjelenését.

Az álmok 8%-a az úgynevezett kreatív álom. Ez stimulálja a hétköznapokat, segíti a problémamegoldást. Az alvás és az álmok fontos szerepet játszanak az érzelmi traumák feldolgozásában: a REM-alvás ideje alatt a traumákhoz kapcsolt érzelmi töltést csillapító, mentális aktivitás történik. Az intenzív álommunka, a stresszor megjelenése az álmokban pedig szintén hozzájárul az érzelmi konfliktusok feloldásához.

 

Mennyi az annyi?

Az ideális alvásidőre életkoronként elkülönülő ajánlások  vannak – mondja a szakértő. Például a Nemzetközi Alvástársaság szerint egy felnőttnek átlagosan 7-9 óra éjszakai alvás az ajánlott. Az optimális alvásidőt viszont nehéz meghatározni, mert minden ember más, mindenkinek más az alvásigénye. Ha azt érezi, hogy egész nap fáradt, nyűgös, nehezen ébred, és sok stimuláns (például kávé) kell ahhoz, hogy megfelelően teljesítsen, nagy valószínűséggel nem aludt eleget!



Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége