A pajzsmirigy alul- és túlműködésről röviden

Sokan nem is tudják, hol található a lepke kitárt szárnyaihoz hasonlító, pajzsszerű mirigy, míg mások, és egyre többen, nagyon is tisztában vannak vele: kellemetlen tüneteit viselik.

A belső elválasztású mirigy a légcső előtt pajzsszerűen helyezkedik el. Nőkben maximálisan 18 cm³, férfiakban 25 cm³ térfogatú. A mirigy elsősorban két hormon termeléséért felelős, ezek a tiroxin és a trijódtironin. A hormontermeléshez a szervezetnek jódra is szüksége van. A pajzsmirigy a szervezet anyagcsere-folyamatainak ideális működésért felel. Ha a pajzsmirigy nem megfelelően látja el feladatát, sokféle tünet léphet fel.

Alul vagy túl?

A pajzsmirigy alul-, illetve túlműködhet. A fáradtság, álmatlanság pajzsmirigy-alulműködés esetén fordul elő. Gyakori tünet, hogy napi 8-10 óra alvás után is fáradtan, erőtlenül kelünk ki az ágyból, és ez az állapot a nap folyamán sem változik. Túlműködés esetén a nappali fáradtságérzet oka az éjszakai álmatlanság lehet.

Népbetegség

Napjaink jellemző népbetegségeinek hátterében is sok esetben a pajzsmirigy működésének zavara áll. Ilyen tünetek lehetnek például a szívritmuszavarok, a magas koleszterinszint, a pániktünetek, a depresszió vagy az elhízás.

Pajzsmirigybetegségek különös gyakorisággal fordulnak elő serdülőkorban, a változókor és a terhesség idején, illetve szülés után. A szülések 10-17 százalékában a szülést követően 2–6 hónap múlva pajzsmirigygyulladás alakul ki, amelynek jellegzetes, sokrétű tünetei az erős szívdobogás, az idegesség, a kimerültség, a testsúlynövekedés és a hajhullás. A pajzsmirigy betegségei gyakori okai a terméketlenségnek, a vetéléseknek, menstruációzavaroknak. 60 éves kor fölött a nők jelentős részének alakul ki valamilyen pajzsmirigy-rendellenessége, ám a legtöbben nem is tudnak róla.

A pajzsmirigybetegségek tünetei

A haj és a bőr állapotában is több elváltozást okozhatnak. Gyakori panasz a haj hullása, szárazzá, töredezetté válása. A bőr szárazabb, érdesebb. A pajzsmirigy megnagyobbodásának következtében nyomást gyakorol a légcsőre és a nyelőcsőre egyaránt, így nyakfeszülés alakulhat ki: nyelési és légzési nehezítettség jelentkezhet. Előfordulhat időszakos rekedtség is. Az izmok és ízületek fájdalma, a kéztőalagút-szindróma tünetei is felléphetnek: az öreg-, a mutató- és a középső ujj bizonyos időközönként fellépő zsibbadtsága.

A hasmenés és az irritábilisbél-szindróma okozója a pajzsmirigy túlműködése is lehet, míg a székrekedést alulműködés is kiválthatja. A pajzsmirigyhormonok túltermelése rendszertelen menzeszt, spontán vetélést is okozhat.

A túlműködéshez (hipertireózis) számos ok vezethet: főleg az autoimmun eredetű Graves–Basedow-kór, illetve például a pajzsmirigygyulladás, a túl sok pajzsmirigyhormon bevitele, vagy a fokozott jódbevitel.

A pajzsmirigybetegségek kialakulásában is fontos szerepet játszik az öröklött hajlam. Ha a családban korábban előfordult ilyen probléma, akkor fokozottan ügyeljünk a tünetek korai felismerésére!

A diagnózis

A vizsgálat során az orvos kikérdezi a beteget tüneteiről, megtapogatja a pajzsmirigyet. A laboratóriumi vérvizsgálatok a szerv aktuális működéséről adnak felvilágosítást. Az agyalapi mirigy által termelt TSH-, illetve a pajzsmirigyhormonok FT3- és FT4-szintjének és a pajzsmirigy gyulladását jelző anti-TPO szintjének meghatározása ad információt a szerv aktuális funkcionális állapotáról.

A diagnózist segíti az ultrahangvizsgálat, ebből a pajzsmirigy felépítésére (göbös jellegére), a gyulladás fennállására, daganatok jelenlétére következtet az orvos. Daganatgyanú esetén vékony tűvel végzett biopszia (mintavétel) alapján dönthető el, jó- vagy rosszindulatú tumort mutat a felvétel. Az idejében felismert elváltozások az esetek többségében gyógyszeres kezeléssel hatékonyan orvosolhatóak.

Forrás: Az írás a www.webbeteg.hu cikkei alapján készült.