A fülzúgás okai és kezelése

Tömeget érint a zavaró, mi több, idegesítő fülzúgás (tinnitus), ami búgó, csengő, csiripelő, esetleg zakatoló hang hallása egyaránt lehet, tényleges külső hang hiányában. Lehet egy- vagy kétoldali, de sokszor a fejében érzi a beteg – mintha belülről szólna. Mit lehet tenni ellene?

A fülzúgás az esetek többségében csak egy-két napig áll fenn, majd spontán elmúlik. Amennyiben ennél hosszabb ideje tapasztalja, mindenképp érdemes orvossal kivizsgáltatni. Az esetek nagy részében ugyanis a fülzúgást a panasz jelentkezését követő 1-2 héten belül tudja maradéktalanul, a mögöttes okot is magában foglalóan gyógyítani, míg a régebb óta fennálló fülzúgásnál sokszor csak a panaszok csökkentésére, kezelésére van lehetőség.

Más is hallja?

A tinnitus a hazai lakosság három–öt százalékát érinti. Két formája létezik: az objektív és a szubjektív fülzúgás. Az objektív fülzúgást nemcsak a beteg, de orvosa is hallhatja, hátterében általában izmok ritmusos összehúzódása vagy turbulens véráramlás áll. A gyakoribb, szubjektív fülzúgás esetében csak a beteg hallja a nem kívánt hangokat.

A szubjektív fülzúgás sokszor jár együtt nagyothallással. A betegek mindössze öt százaléka rendelkezik normális hallásküszöbbel, míg az esetek 90 százalékában idegi, 5 százalékában vezetéses halláscsökkenés állapítható meg. Vezetéses halláscsökkenés a külső vagy a középfül működésének károsodása miatt fellépő halláscsökkenés, idegi halláscsökkenés során pedig a belső fül vagy annak idegeinek károsodása a halláscsökkenés oka.

A szubjektív fülzúgás okai

A fülzúgás oka gyakran mindössze a hallójáratban található idegen anyag, elsősorban a fülzsír vagy víz. Az esetek nagy részében a nagyothallásra és a fülzúgásra is megoldást nyújthat a fülzsír szakszerű eltávolítása.

Szintén nagyon gyakori ok az agyi vérellátási zavar (amely az életkorral járó, idősebb korban jelentkező fülzúgás egyik gyakori okozója), illetve a zajkárosodás (akár egyszeri, például koncerten ért vagy petárda által okozott zajterhelésről van szó, akár rendszeres, gyakran munkahelyen tapasztalható zaj okozza) okozta halláscsökkenés, a fülzúgás ennek kísérő tüneteként jelentkezik.

A fület érintő fertőzések is a gyakori okok közé tartoznak, leggyakrabban középfülgyulladás kapcsán jelentkezhet a panasz. Amennyiben a fülzúgás megjelenéséhez láz is társul, valószínűsíthető a középfülgyulladás diagnózisa. A fülkürthurut vagy hallójárat-gyulladás a középfülgyulladáshoz hasonlóan szintén okozhat fülzúgást.

A fület érintő egyéb betegségek

Ezek közül kiemelhető az úgynevezett Meniére-betegség, amely rohamokban jelentkező szédüléssel, ismétlődő halláscsökkenéssel és fülzúgással járó belsőfül-megbetegedés.

A Wegener-granulomatózis betegségre a fülzúgás mellett jelentkező fülfájás, köhögés, esetleg orrvérzés és nehézlégzés utalhat. A belső fül képleteinek betegség által okozott merevedése vagy a fülben lévő erek károsodása is állhat a panasz mögött.

A hallószervet érintő daganatok szerencsére aránylag ritkák.

Léteznek olyan általános (nem a fület érintő) betegségek is, amelyek járhatnak fülzúgással. Ilyen elsősorban a magas vérnyomás, a vérszegénység, a pajzsmirigy-alulműködés, vagy a szifilisz. A fejet érő traumák (agyrázkódás, egyéb sérülések) is a lehetséges okok között szerepelnek.

Egyes gyógyszerek fogyasztása is járhat mellékhatásként halláskárosodással, például az aszpirin, a kinin, egyes vízhajtók és antibiotikumok. Ezenkívül nehézfémmérgezések vagy a túlzott alkoholfogyasztás is állhat a fülzúgás hátterében.

A diagnózis felállítása nagy fokú alaposságot igényel. A fej és a nyak együttes vizsgálatát magában foglaló fül-orr-gégészeti vizsgálatot hangvillapróbák, hallásvizsgálat, képalkotó vizsgálatok, valamint laborvizsgálat egészítheti ki.

Hogyan kezelhető a fülzúgás?

Néhány esetben a fülzúgás oka kezelhető a fülzsír eltávolításával, a nyaki erek rendellenességeinek vagy daganatok kezelésével, a hallószervre káros gyógyszerek elhagyásával, a fertőzések megfelelő antibiotikus kezelésével egyszerűen megszüntethető a panasz.

Amennyiben a fülzúgás idegrendszeri eredetű, értágító gyógyszereket használnak, amely a keringés javításán keresztül hat előnyösen a fülzúgásra.

A főleg idős korban jelentkező szubjektív fülzúgás kezelhető hallókészülékkel, vagy a hang elfedhetőségén alapuló úgynevezett maszkolóberendezéssel, vagy akár antidepresszáns gyógyszerekkel.

Mit tehet a beteg?

A legfontosabb az életmód megváltoztatása (a dohányzásnak, a kávéfogyasztásnak és az aszpirinszedésnek az elhagyása). A rendszeres nyaki torna a nyaki erek keringését javítja: mindenképp ajánlatos. A gyógyulás esélye a fülzúgás okától és a beteg hozzáállásától egyaránt függ.

Étrendi kiegészítők közül elsősorban a C-vitamin, az E-vitamin és a B-vitaminok, a kalcium, a kálium, a magnézium és az esszenciális zsírsavak fogyasztása javasolt fülzúgásos panaszok esetén.

A zsírszegény diéta – a zsírok és a koleszterin bevitelének csökkentésével – javít a belső fül keringésén. A gingko biloba az agyi keringés serkentése által hat, ezért a belőle előállított készítmények szedése szintén gyakran javasolt. Előnyös a rendszeres mozgás, szintén a keringés javításán keresztül javíthat a panaszokon.

Az úgynevezett akusztikus CR (coordinated reset) neuromoduláció módszer a központi idegrendszer koordinálatlan működésének helyreállítását célozza. Ez a módszer az idegi károsodás által okozott fülzúgás kezelésére használható.

A szöveg a www.webbeteg.hu cikke alapján készült.