Pingvin Patika Blog

Itt és most! A tudatos jelenlét pszichológiája

shutterstock_622568861

A tudatos jelenlét – angol kifejezéssel mindfulness – egyre gyakrabban hallott pszichoterápiás módszer. Sokszor a meditációval kötik össze, ám csupán távoli rokonok.

Rohanó világunkban mind kevésbé figyelünk a külvilágra. Mára divat lett minden pillanatunkat a közösségi felületeken „dokumentálni”. Ám felmerül a kérdés: vajon az állandó lájkvadászat közepette mennyire éljük meg azt, ami a környezetünkben fogad? A mindfulness a külvilágon keresztül magunkhoz is segít visszatalálni.

Szamárköhögés gyerekkorban

pingvin-patika-szamarkohoges 

A szamárköhögés cseppfertőzéssel terjedő járványos légúti betegség, amely szerencsére – a kötelező védőoltásnak köszönhetően – manapság már csak ritkán fordul elő. Tünetei meglehetősen ijesztők, komolyan is kell venni őket, ha mégis találkoznánk vele. Ismerjük meg tehát tüzetesebben!

 

A szamárköhögés kórokozója a tojásdad alakú, Bordatella pertussis nevű baktérium, amely a hurutos szakaszban, mintegy 3-5 héten keresztül fertőzőképes. Az is igaz persze, hogy a „külvilágban” csak rövid ideig marad életképes.

Jellegzetes tünetek

A megbetegedés főként csecsemő- vagy gyermekkorban léphet fel (általában hat hónap és öt év között), lefolyása típusos esetben három szakaszra osztható: hurutos, átmeneti és oldási szakaszra.

Az elsőben 7-14 nap után a betegnek hurutos tünetei jelentkeznek hőemelkedéssel, orrfolyással, kötőhártya-gyulladással és kellemetlen, pihenést nem hagyó éjszakai köhögésekkel, ami elhúzódhat akár két hétig is.

A másodikban, az ún. paroxizmális köhögés szakaszában, amely eltarthat 4-6 hétig, a fullasztó köhögési rohamok után szamárbőgésre emlékeztető hangos, húzó belégzés jelentkezhet, melyet kísérhet az arc kipirosodása, a szemek könnyezése. A szervezetet jelentősen megviselő roham után hányás is jelentkezhet.

A harmadik, oldási szakaszban a rohamok intenzitása csökken, de a betegség tüneteinek enyhülése és teljes megszűnése eltarthat akár 3-6 hétig is. Ez az általános, de bizonyos esetekben akár három hónap is lehet a betegség lezajlása. (Régebben száznapos betegségnek is nevezték.)

A betegség gyanúja csecsemőkorban

Amikor a csecsemőnél fuldoklásszerű köhögési rohamot légzésszünet (apnoe) követ, és a köhögések száma éjszakánként sokkal több, mint nappal, illetve a rohamok eljuthatnak akár a hányásig is, akkor érdemes mielőbb orvoshoz fordulni! Az orvos, ha a tünetekből nem tud felállítani biztos diagnózist, akkor a betegség kezdetén a kórokozót tenyésztéssel, a hurutos szakasz végén vérvételből, a betegségre jellemző vérképből állapítja meg. Szamárköhögés gyanúja vagy beigazolása esetén a betegnek mindenképpen antibiotikumot kell kapnia.

Lehetséges szövődmények

Nem kezelt betegeknél kialakulhat tüdőgyulladás, légmell, de akár hörgőtágulat is. Köhögési roham közben jelentkezhet idegrendszeri szövődményként rángógörcs, és akár végzetes szövődmény lehet a csecsemőket fenyegető gégegörcs, amely légzésleállást okozhat. Vérzések jelentkezhetnek a rohamszerű köhögésekkor az erőlködéstől a bőrön, nyálkahártyán és szemen, továbbá köldök- és lágyéksérvek, valamint végbélelőesés is előfordulhat a nagy erőlködés miatt.

Védőoltás szamárköhögés ellen

Hazánkban a szamárköhögés ellen a csecsemők három védőoltást kapnak két hónapos kortól egy hónap különbséggel, majd 18 hónapos korban, 6 évesen és 12 évesen van emlékeztető oltás más oltóanyagokkal együtt.

 

– Honnan ered az elnevezés?

– A szamárköhögés elnevezés onnan van, hogy a belégzésben jelentkező erős hang szamárordításra, szamárbőgésre hasonlít.

– Mit kell tudni a szamárköhögés elleni védőoltásról?

– 1942 óta gyártanak szamárköhögés (Pertussis) elleni oltóanyagot diftériával és tetanusztoxoiddal kombináltan. Az utóbbi években a három betegség elleni védelmet még kiegészítették a gyermekbénulás kórokozója és a Haemofilus influense baktérium elleni védelemmel. Így egy oltással öt betegség ellen tudunk védekezni. Mivel az immunrendszer felejt, emlékeztető oltásokat kell adni, a fentebb leírt módon. Magyarországon nem kötelező, de lehetséges tíz évvel a 12 éves védőoltás után adni újra emlékeztető oltást azoknak, akik az egészségügyben dolgoznak, vagy fertőzöttebb területre mennek.

– Kell-e tartanunk járványveszélytől?

– Mivel Magyarországon kötelező ez a védőoltás, a lakosság kilencvennyolc százaléka beoltott, így járványveszélytől nem kell tartani.

– Kik a leginkább veszélyeztetettek?

– Veszélyeztetettek a két hónap alatti csecsemők, akik még nincsenek beoltva, és az immunitásuk még nem alakult ki. És persze azok is, akik régen kaptak védőoltást, és betegek között vannak.

– Felnőttek esetén is jelentkezhet a kór?

– Igen, felnőttek is megbetegedhetnek. Főként az idősebbek, akik régen kaptak védőoltást, legyengült a szervezetük, beteg ember környezetében vannak, jobban ki vannak téve fertőzésveszélynek. Németországban például nem kötelező a védőoltás, csak ajánlott. Sokan nincsenek oltva, nem is beszélve azokról az országokról, ahol ez a védőoltás nem téma, ott nagyobb a fertőzésveszély. Másik példa: Amerikában 22 évesen, 10 évvel a 12 éves védőoltás után újra kell oltani mindenkit. Kötelező! Minél több ember van beoltva, annál kisebb a járványveszély!

Farsangi lakomák és szokások

pingvin-patika-farsang

A farsang jóval több az iskolai ünnepségeknél és a színes jelmezeknél. A keresztény kultúrkörben, így hazánkban is komoly hagyományokra vezethető vissza, amelyek az ételekben is kirajzolódnak mind a mai napig.

A farsang a tavaszvárás ünnepe, amely jellemzően vízkereszttől hamvazószerdáig, a húsvétot megelőző negyvenedik napig, a nagyböjt kezdetéig tart. Nemcsak e próbatételre készültek mulatságokkal felmenőink, hanem a tél fáradalmait is ekképp igyekeztek feledni. A farsang csúcspontja a népies nevén „farsang farka”, vagyis a karnevál, amely a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó időszakot jelöli. Az ekkor megrendezésre kerülő ünnepségek az évek során több helyütt turisztikai látványossággá váltak, például Rióban vagy Velencében, ahol a mulatozók parádés hangulatban szórakoztatják magukat és a kíváncsiskodók sokaságát. Hazánkban a mohácsi busójárás a legnevezetesebb, szintén számos külföldi látogató részvételével.

A különös, olykor rémisztő maszkok az ősi hiedelmekből, babonákból táplálkoznak. A rövid nappalokat a Nap elgyengülésének tudták be a kora középkorban, amely – a hiedelmek szerint – a gonosz szellemeket is életre keltette. Így hát az emberek ijesztő öltözékekkel akarták elűzni őket, hogy a Nap újfent ragyoghasson. Gyakorta imitáltak halottas menetet, amely a karneválok előképét szolgálta.

Ugyanakkor a farsanghoz köthető hagyományosan a párválasztás időszaka is, hiszen a nagyböjt alatt tilos volt menyegzőt tartani. A táncmulatságok azt a célt is szolgálták tehát, hogy egymásra találjanak a legények és a menyecskék, aminek eredményességét a szezon végén számos eljegyzés igazolta.

Múltja Magyarországon

A farsangi szokások eredete hazánkban a középkorba nyúlik vissza. Maga a ’farsang’ kifejezés  német gyökerű szó, ilyen alakjában a magyar nyelvhasználatban a 15. századtól találkozhatunk vele.

Mi szem-szájnak ingere

A farsang során központi szerepet töltött be az evés-ivás. Habár hazánkban vidékenként változtak a fogások, a disznótoros, a kocsonya, a rétes, a pogácsa, a tepertő, valamint a kolbász semmiképpen nem maradhattak el az ünnepi asztalról. Nem véletlenül kaptak a zsíros és a húsos ételek kiemelt szerepet: a téli időszakban az efféle táplálékra volt a legnagyobb szüksége elődeink szervezetének a téli nagy zimankók átvészeléséhez, a kalóriatartalékok visszapótlásához. Ugyanakkor a téli hónapok a disznóvágásra is kiváló alkalmat szolgáltattak, amelynek köszönhetően kiadós mennyiségben is terítékre kerülhettek a húsételek.

A felszaladó kalóriákból fakadó bűntudat elkerülésére született a torkos csütörtök, amely korábban a húshagyó keddet megelőző csütörtökre esett. Ezen a napon lelkiismeret-furdalás nélkül lehetett zsíros ételeket fogyasztani. Az elnevezés nem véletlenül csenghet sokaknak ismerősen, az újraélesztett hagyomány azonban mára inkább marketingfogás: ennek során számos étteremben étkezhetünk kedvezményesen.

Ám legyen szó bármelyik vidékről, a fánk kihagyhatatlan étek volt szépszüleink farsangjain. Az édességnek mágikus erőt tulajdonítottak. A Szerémségben például azért fogyasztatták, hogy a vihar megkímélje a házak tetejét.

A finom falatokat pedig mi mással is öblítették volna le, mint finom borokkal, házi pálinkával, a Monarchia idejében pedig már egy „kis” sörrel.

Csak óvatosan a kalóriákkal!

A magyar konyhát nem a kalóriaszegény ételek jellemzik. Nem kivétel ezalól a farsangi menü sem, amelyet egy kis rafinériával könnyen egészségesebbé varázsolhatunk. A húsos fogásokat, mint például a húsgombócot, érdemes sovány disznó- vagy pulykahúsból elkészíteni. Ezeket otthon, magunk, de hentes segítségével is felapríttathatjuk, az a fő, hogy ne előrecsomagolt darált húst válasszunk, hiszen az magas zsírtartalommal bír.

Különösen hangozhat, de az ízletes kocsonya receptjét is újragondolhatjuk: sertés helyett használjunk fel csirkét hozzá, hiszen jóval egészségesebb a húsa. Ám hogyan is kell ezt elkészíteni? Tegyünk fel főni 500 gramm csirkelábat a térfogatánál háromszoros mennyiségű vízben. Adjunk hozzá vörös- és fokhagymafejet, ízlés szerint sót, borsot, paprikát. Hagyjuk főni 3 órán át, majd adjuk hozzá a csirkehúst, valamint a zöldségeket. Ha szükségesnek érezzük, leveskockát is keverhetünk bele, illetve egyéb fűszerekkel is megbolondíthatjuk. Várjuk meg, míg a hús leválik a csontról. Ekkor szűrjük le, csontozzuk ki, és vágjuk metéltre a húsdarabokat. Tegyük tányérba a húst. Helyezhetünk mellé paprikát, főtt tojást és felkarikázott répát. Engedjük rá a húslevet, majd helyezzük a hűtőbe, várjuk meg, amíg megdermed. Már kész is a különleges csirkekocsonya!

Az elengedhetetlen fánk sem maradhat ki a kalóriacsökkentésből. Fehér liszt helyett használhatunk gluténmentes vagy paleolisztet, míg a tehéntejet kókusztejre, a cukrot pedig xilitre vagy kókuszvirágcukorra cserélhetjük. Kíméljük gyomrunkat: a fánkokat ne olajban, hanem sütőpapíron vagy muffinban süssük ki.

Ha több mint kolléga, avagy Barátkozás a munkahelyen

munkahelyi-baratsag

A barátok olyan lelki társak, akik minden helyzetet kellemesebbé tesznek. Legyen szó munkahelyi stresszről vagy rosszindulatról, tartják a vállukat. Ugyanakkor merőben más kapcsolat a munkahelyen, mint az élet más területein szerzett barátok… Lássuk, miben!

 

Teljesítményünket, mindennapi hangulatunkat nagyban befolyásolhatja a munkahelyünkön eltöltött idő. Nemcsak a közvetlen kollégáinkkal, de a felettesünkkel kialakított viszonyunk is kihathat arra, mekkora kedvvel és lelkesedéssel fogunk hozzá a napi feladatok elvégzéséhez. Vizsgáljuk meg közelebbről, milyen tényezőktől változhat hangulatunk egy nap során!

Jó és rossz légkör

A jó munkahelyi környezet alapja a nyugodt kommunikáció és a barátságos atmoszféra, amelyben a rosszakarat és pletykák nem ütik fel fejüket. Fontos, hogy a kollégák megbízhassanak egymásban mind szakmailag, mind emberileg, aminek köszönhetően jobb eredményeket érhetnek el kompetitív szituációban.

Lelkiállapotunkat ugyanakkor számos tényező terelheti negatív irányba: a munka mennyisége, tudásunk relevanciája, az igazságosság. Utóbbi például abban nyilvánul meg, hogy főnökünk szakmai szempontok alapján rangsorolja, jutalmazza-e a beosztottjait, vagy személyes alapokon. Szintén könnyedén demotiválttá teheti az alkalmazottakat, ha úgy érzik, nem fizetik meg a hozzáértésüket.

A feszült légkör oldására mindig kézenfekvő módszer a humorizálás. Kutatások bizonyítják, hogy a közös nevetés oldja a stresszt. A „nagy nevettetőket” jellemzően jobban kedvelik a munkatársak. Arra viszont nem is olyan rég jöttek rá, hogy ezenfelül van még valami, ami – vagyis aki – jókedvre derítheti a dolgozókat…

Az a bizonyos munkahelyi barátság

Legyen szó házsártos főnökről vagy áskálódókról, bizonyított tény, hogy a munkahelyi elégedettséget és a munkába fektetett energiát a szoros baráti kötelékek is növelhetik. Egy 2016-ban végzett felmérés szerint 75 százalékra rúg azon dolgozók aránya, akik úgy érzik, bármilyen akadályt leküzdenek. E válaszadókban az volt a közös, hogy legalább egy nagyon jó baráttal rendelkeznek a munkahelyükön. Velük ellentétben azok, akik magányosak a mindennapok során, mindössze 58 százalékban értettek egyet ezzel a kijelentéssel.

Egy munkahelyi baráti kapcsolat növeli az elégedettségérzést, hiszen több pozitív visszacsatolást kaphatunk, és kellemes, nyugtató hatású beszélgetések kerekedhetnek a társaságában. A feladatok elvégzése ennek köszönhetően kevesebb szorongással jár, valamint nagyobb élvezettel is állunk neki.

Tény továbbá, hogy az Y generáció tagjai (az 1981 és 1997 között születtek) nemcsak könnyebben alakítanak ki barátságokat a munkahelyükön, hanem hajlamosak könnyebben is összemosni a magánéleti és a szakmai témák közötti határokat. Ennek köszönhetően sokuknál e kapcsolatok a munkahelyen kívül is megállják a helyüket, és gyakran hosszú távra szólnak.

Előnyök, hátrányok, tippek

Egy munkahelyi jóbarát mindig képes kilendíteni minket a hétköznapok monotonitásából. Mivel azonos akadályokkal szembesülünk nap mint nap, szinte megegyezik az ismerősi körünk, ráadásul megeshet, hogy azonos életszínvonalat is alakítunk ki, ezért gyakran mindenki másnál közelebb érezhetjük magunkhoz munkahelyi barátunkat.

Érdemes azonban betartani néhány szabályt. Először is fontos, hogy ne zavarjuk a másikat munka közben. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, hogy munkahelyünkön bizony a munka, nem pedig a hosszas csevegések miatt vagyunk. Természetesen belefér egy kis csevej a végtelennek tűnő 8 órás műszakba, de ügyeljünk rá, hogy ezzel ne akadályozzuk a másikat tennivalói elvégzésben. A túlságosan bennfentes stílus, a hangos nevetések másokat is zavarhatnak a munkában, és ellenszenvet válthatnak ki belőlük. Tartogassuk az igazán szaftos témákat ebédidőre, valamint a munkaidőt követő napszakra!

Ne lépjünk át továbbá bizonyos határokat sem. Civilben beszélhetünk laza stílusban egymással, de a munkahelyen érdemes betartani a protokollt: levelezésben, megbeszéléseken ugyanolyan hangnemben kommunikáljunk vele, mint a többi munkatársunkkal. Ne akaszkodjunk rá a barátunkra, hiszen – bár sokszor nehéz beismerni – mindenki a maga útját járja. Ha tehát például mással megy ebédelni vagy kávézni, ne vegyük zokon tőle.

Jegyezzük meg, hogy ha éppen a barátunk kritizálja a munkánkat, minden bizonnyal szakmai alapokon, jó szándékból teszi. Válasszuk külön a baráti és szakmai színteret, és ebben az esetben kizárólag az utóbbira figyeljünk!

Végezetül az egyik legfontosabb tényező: a titoktartás. Mivel gyakori, hogy számos, akár bizalmas információt is megosztunk egymással, figyeljük rá, hogy véletlenül se adjuk tovább ezeket. Ha erről megfeledkezünk, nemcsak barátunk bizalmát veszíthetjük el, de a rosszindulatúbb kollégák esetleg vissza is élhetnek mindezzel.

© 2018 Minden jog fenntartva! Pingvin Napfény Zrt.