Pingvin Patika Blog

Ne féljünk az öregedéstől!

shutterstock_482517013

Amikor édesen ránk mosolyog egy kisgyerek, ártatlanul „Csókolom!”-mal köszönve nekünk, akkor „omlunk össze” először, és azt gondoljuk: jesszusom, ilyen öregnek látszom? Aztán folytatódik, amikor a fiatalok mind gyakrabban adják át nekünk a helyet a buszon… Az idő megállíthatatlan múlását el kell fogadnunk – de nem mindegy, hogyan tesszük!

Az idő pereg…

Minden ember születésétől kezdve napról napra öregszik. Az idő múlását a különböző életszakaszokban megérésnek, felnövésnek, felnőtté válásnak, majd megöregedésnek hívjuk. Bármely korában érezheti az ember magát öregnek, ez az élethez való hozzáállásától függ. Mai felgyorsult társadalmunkban sokszor nemcsak a negyvenes, ötvenes, hatvanas korosztály sopánkodik az idő múlásán, de néha már a 25-30 év is soknak számít.

Gondoljuk csak meg: alig nőttek fel az Y-generáció tagjai, máris „szorongatják” őket a merőben más gondolkodású, 2000 után született Z-generációsok… Közhely, mégis igaz: mindenki annyi idős, amennyinek érzi magát!

Ehhez én már túl öreg vagyok?

Amikor tortánkon egyre több gyertyát fújunk el, fontos elhessegetni az olyan gondolatokat, hogy „ehhez én már túl öreg vagyok”, „ez már túl késő”, vagy „már nem húzhatom fel ezt a ruhát, mert mit szólnak”. Hatvanon túl is járhat az ember rockkoncertre piros nadrágban! Ne foglalkozzon mások véleményével, ami Önnek jólesik, ahhoz nem öreg, és nem túl késő! Az idő ellen nem kell harcolni, nem kell borzalmas ellenségnek tekinteni, hanem társnak kell felfogni.

Itt-ott már kicsit sajog…

Próbáljunk meg ugyanúgy aktívak maradni, mint fiatalabb éveinkben, még akkor is, ha több egészségügyi problémánk előjön, mert sajnos hiába gondoljuk azt fiatalon, hogy „enyém a világ, én soha nem leszek beteg”, e gondok kisebb-nagyobb mértékben jönnek mégis. Ha azonban komolyabb bajt érez, mielőbb forduljon orvoshoz, ne tétovázzon, hiszen a családjának, barátainak szükségük van Önre.

Korosabban is folytasson rendszeres testmozgást, ha pedig eddig ez nem így volt, akkor feltétlenül iktassa be az életébe! A mozgás nemcsak a testnek, hanem a léleknek is jó, és nem utolsósorban késleltetheti a betegségek kialakulását. A „punnyadás” a testet és a lelket is sorvasztja. Mozogjon, akár csak sétáljon társsal, társ nélkül, barátokkal, házi kedvencével legalább napi fél órát!

Hogyan érezzük magunkat fiatalnak?

Őrizze meg ifjonti vidám, optimista hangulatát, ne lásson mindent tragikusan, ne rágódjon feleslegesen problémákon, tanulja meg elengedni a lelkét terhelő gondokat, szeressen, hogy szerethessék! Ha módjában áll, utazzon, túrázzon, kezdjen el olyan dolgokat, amiket kevés szabadideje miatt eddig nem tudott megtenni! Az öregedés nem jelenti azt, hogy mindinkább be kell zárkózni és elvonultan kell élni. Minden életszakasznak megvannak a maga boldog pillanatai, ne szalassza el őket! Keresse meg rég nem látott rokonait, barátait, akikkel korábban sosem volt elég ideje gondtalanul leülni és csevegni, találjanak ki közös programokat.

Fiatalok már nem lehetünk, ám attól még visszaidéződhet a fiatalságunk. Gyermekeink többnyire kirepültek a fészekből, a férj, feleség ismét kettesben tölti napjait. Elevenítsék fel hát életüknek azokat az éveit, amikor fiatal párként még csak álmodoztak a családalapításról. Jöjjenek vissza a kéz a kézben sétálások, andalgások, amikor még csak egymásra lehetett figyelni. Csempésszük vissza életünkbe a romantikát!

Mindennap töltsük meg színnel az együttléteket, legyenek mindig közösen kialakított terveink. Ha már nincs mellettünk a párunk, akkor is nyissunk a világra! Aki úgy érzi, rossz egyedül, ismerkedjen, hiszen az idősebb kor is hozhat szerelmet, barátot, társat.

Amikor gyermekeink majd unokákkal ajándékoznak meg bennünket, akkor is megfiatalodhatunk, ha besegíthetünk a nevelésükbe. Ismét rúghatjuk a labdát, játszótérre járhatunk, mesét olvashatunk, farsangi ruhákat tervezhetünk, iskolai rendezvényekre készülhetünk, és máris ifjúkori énünket láthatjuk a tükörben. Milyen jó is fontosnak érezni magunkat!

Miközben haladunk a korral, a munkahelyünkön egyre feljebb jutottunk a ranglétrán, mégis szinte ijesztővé válik számunkra, hogy jönnek az egészen másképpen gondolkodó fiatalok. Ha önben ez félelmet kelt, ne hagyja magát, mosolyogjon, legyen magabiztos, fiatalos, legyen tele lendülettel. A „féltékenység” helyett mentorálja őket: mutassa meg, bizonyítsa, hogy a kor szakmai tudást, bölcsességet, rutint is jelent.

Amennyiben úgy érzi, nyugdíjas évei alatt szívesen dolgozna, tegye azt, hiszen így fogja boldognak érezni magát! Manapság ismét hiánycikké kezd válni a szakmájához értő munkaerő.

Végül pedig…

A fiatalság csak helyzeti előny, de nem kiváltság, ezért sohase feledkezzünk meg a nálunk idősebb korosztályokat tisztelni, becsülni, mert egyszer majd mi is lehetünk a helyükben!

© 2018 Minden jog fenntartva! Pingvin Napfény Zrt.