Pingvin Patika Blog

Vegye komolyan a gyakori szédülést!

Szédülés

Élete során szinte mindenki szembesül szédüléssel. Leggyakrabban szerencsére nem utal súlyos betegségre, ám néha meghúzódhat a hátterében komoly baj is. Semmiképpen se vegyük félvállról!

A szédülés valamilyen súlyos probléma ijesztő tünete is lehet. Ha gyakori, akár naponta visszatérő, érdemes komolyabb kivizsgálásnak alávetnünk magunkat.

Milyen lehet a szédülés?

Előfordulhat, hogy úgy érezzük, mintha a környezetünkben lévő tárgyak elmozdulnának körülöttünk, de ennek ellenkezője is megtörténhet: mi magunk fordulunk el azoktól. Képtelenek lehetünk megtartani magunkat a lábainkon, és nem tudunk egyenesen járni. Furcsa reszketeg, bizonytalan érzés is eluralkodhat rajtunk, amikor olybá tűnhet, hogy lebegünk, esetleg forgunk. Mindezekhez sokszor félelem is társulhat.

Forduljunk orvoshoz!

A szédülés állapotát akár fizikai, akár lelki problémák előidézhetik. Mindkét esetben a kiegyensúlyozottság valamilyen szintű megbomlása lehet az eredője. Fontos, hogy mielőtt szakemberhez fordulunk, igyekezzünk minél pontosabban megfigyelni, milyen esetekben jön elő a panaszunk, mennyi ideig tart, milyen testpozícióban fordul elő. Ez nagyban elősegítheti a kiváltó okok minél pontosabb tisztázását. Az okok pontos feltárása az előfeltétele a diagnózisnak, majd a sikeres gyógyításnak.

Fordulhatunk a körzeti orvosunkhoz vagy fül-orr-gégészhez. Szükség lehet ideggyógyászati, reumatológiai, belgyógyászati, szemészeti, pszichológia kivizsgálásra is. Léteznek szédüléssel foglalkozó ambulanciák, ahol a probléma komplex felderítését végzik el. Az időben történő orvosi segítséggel elkerülhetjük az olyan nagyobb bajokat, ami bénuláshoz, súlyos esetekben akár halálhoz is vezethet.

A leggyakoribb okok

Számos oka lehet a szédülésnek. A leggyakrabban a vérnyomás hirtelen leesésére gyanakodhatunk, de lehet hirtelen magas vérnyomás is. Túlzott meleg, alacsony vércukorszint, a kiszáradás, egyes gyógyszerek mellékhatása szintén előidézheti. Kiválthatja szorongás, neurológiai problémák (pl. a Parkinson-kór), agyi keringési zavar, az egyensúlyszerv megbetegedése vagy akár egy hirtelen mozdulat is. Szédüléshez vezethet a gyorsulás vízszintes irányú mozgása (például autózás), de a függőleges mozgás (például a liftezés) úgyszintén. A tünetekhez társulhat hallásromlás és fülzúgás. Kísérheti hányinger és hányás, dőlési érzés, esés, valamint szemtekerezgés, azaz a szemek ide-oda rezgő, akaratlan mozgása (nystagmus).

– Mi az úgynevezett BPPV-betegség lényege?

Jóindulatú, fejhelyzettől függő, alkalomszerű, rohamokban fellépő szédülést értünk alatta. Nem betegség, csak egy forgó érzést okozó állapot. Ilyenkor az történik, hogy a belső fülben az egyensúly érzékeléséhez szükséges pici kristályok egyike elmozdul a helyéről. Ez váltja ki a hirtelen fellépő szédülést, ami rövid ideig tart. Ez az állapot pozíciófüggő, és általában ugyanazon mozdulatra jelentkezik. A forgó jellegű szédülést többnyire úgynevezett harmonikus tünetek követik: az egyik irányba szemtekerezgés, azaz nystagmus, a másik irányba félremutatás és dőlés. Fejhelyzettől függően a dőlés iránya változik.

– Hogyan gyógyítható?

– Epley-manőverrel 80 százalékban gyógyítható. Ezzel a manőverrel az elszabadult mészkristályt visszairányítjuk a helyére. Ilyenkor az orvos a problémában érintett ívjáratnak megfelelő tornát elsajátíttatja a beteggel, aki a mozgássorozatot a megadott rendszerességgel akár otthon is el tudja végezni.

– Mi jellemzi a vertigót?

– A BPPV-től eltérően a vertigo nem forgó, hanem bizonytalan jellegű szédülés, amit úgynevezett diszharmonikus tünetek követnek. Ennek oka lehet agyi keringési zavar, folyadékhiány, cukorbetegség, agydaganat, gyógyszer mellékhatása, szklerózis multiplex, vérszegénység, gerinc- és mozgásszervi panaszok, fejsérülés.

– Milyen módon kezelhető?

– Fontos a kivizsgálás! Többnyire fül-orr-gégész, ideggyógyász, szemész végzi. Képalkotó eljárással és laboratóriumi vizsgálattal megállapítható a szédülés eredete. Időnként pszichiáter által végzett vizsgálat is felmerülhet. Fel kell tárni az alapbetegséget, és a kezelést ennek alapján kell végezni. Ez lehet műtét, vérnyomás rendezése, vérpótlás, folyadékpótlás káliummal, vércukorszint beállítása, gyógytorna, értágító kezelés. Szükség lehet ágynyugalomra, hányáscsillapításra, B6-vitamin adására.

– Jelentkezhet gyermekeknél, kamaszoknál is rendszeres szédülés?

– Sajnos természetesen őket sem kerüli el. Leggyakoribb oka esetükben a folyadékhiány, a meleg okozta kiszáradás, vírusfertőzés, cukorbetegség, magas vagy alacsony vérnyomás.

– Mikor forduljunk feltétlenül orvoshoz?

– Forgó jellegű szédüléssel, többszöri hányással, eséssel, fülzúgással és halláscsökkenés esetén minél hamarabb forduljunk szakemberhez. Enyhébb tünetek jelentkezésekor, továbbá meghatározott fejpozícióban jelentkező szédüléskor szintén keressük fel a háziorvosunkat, hogy a kiváltó okot megkeressék.

© 2018 Minden jog fenntartva! Pingvin Napfény Zrt.