Pingvin Patika Blog

A Csárdáskirálynő Sylviája – 26 évesen! Beszélgetés Dobó Enikő színésznővel

Dobó Enikő

– Hol töltötte gyermekkorát, hogy emlékszik vissza életének erre a szakaszára?

Gyerekkoromban sokat költöztünk a családdal, így éltem Tatabányán, Oroszlányban, Tihanyban, Balatonfüreden, Veszprémben, Aszófőn, majd a gimnázium elszólított Pápára, onnan pedig egyből Kaposvárra kerültem egyetemre. Gyerekként sajnos kevesebb időt tudtam a szüleim mellett tölteni, hiszen ők igyekeztek egy jobb életet kialakítani a Balaton mellett mindannyiunk számára, próbálták beindítani a családi vállalkozást, de amíg ezen ügyködtek, addig én javarészt nagyszülőknél vagy Oroszlányban élő barátoknál voltam. Még később is gyakran visszajártunk a füredi életünk mellett a híres bányavárosba és környékére.

– Kinek a hatására íratták a szülei ének-zene tagozatos általános iskolába?

Anyukám nagy rajongója a zeneművészetnek, mindig emlegeti, hogy ha újra kamasz lehetne, biztos énekesnő lenne. Füreden a helyi asszonykórus oszlopos tagja. Kislányként szerettem énekelni, és mindenki azt javasolta, hogy ezzel érdemes lenne komolyabban is foglalkozni. Az óvoda mellett már jártam zenei előképzőbe, zeneóvodába. Van egy számomra kedves történet ezzel kapcsolatban. Születésem után pár hónappal vesemedence-gyulladás miatt sokat kellett kórházban lennem, és egy alkalommal megjegyezte a doktornő, hogy úgy sírok, mintha áriáznék. Ebből a kislányból egy nap operaénekes lesz. Na, ha az nem is, de az operett világa megtalált.

– Az általános iskolában már a művészet felé fordult?

Igen, emlékszem, hogy az első vers, amit magyarórán elmondtam, Ady Endrétől a Vér és arany volt. Ekkor voltam 9 éves. Ezután békésebb korszak következett, és inkább hallgattam a tanárok javaslatára.

– Középiskolai tanulmányait a híres Pápai Református Kollégium Gimnáziumában végezte. Akkor már egyértelmű volt, hogy színész szeretne lenni?

A gimnáziumi éveimben már elég határozott voltam e tekintetben. Tudtam, hogy van közölnivalóm, csak meg kell hozzá találnom a közönséget. Drámakör nálunk sajnos akkor még nem volt, így maradtak az iskolai műsorok és szavalóversenyek. A gimnáziumi évek alatt nyertem Kazinczy-díjat, illetve egy országos versmondó verseny aranydíját is, amit megosztva kaptunk Fehér Balázs Benővel. Ő ma már számos előadás rendezője, és színészként is kiváló tehetség.

– Egyenes út vezetett a Kaposvári Egyetem színművészeti szakára?

Óriási szerencsém volt, hiszen nálam a felvételire jelentkezések sorrendjében az utolsó helyen állt a kaposvári. Inkább egy kalandnak, játéknak fogtam fel. Tele voltam kíváncsisággal, izgatottsággal, boldogsággal. Szerintem ennek és az elszántságnak köszönhetem a sikeres felvételit.

– Mennyire voltak meghatározók pályájára az egyetemi évek?

Az egyetemi osztályunk mesébe illő volt! Első év végén megalapítottuk a K2 társulatot, amely azóta egy működő független színházi társulat, és óriási sikereket érnek el. Osztálytársammal, Benkó Bencével csináltunk egy zenekart is. Ez lett a Magasföldszint, amivel másodikban mutatkoztunk be az egyetemen. Az egyik barátnőm is ebből az osztályból lett, Szakács Hajnalka, akit egy csodálatos színésznőnek tartok, és nagyon remélem, hogy a közeljövőben lehetőségünk lesz újra együtt játszani.

– Jelenleg Kecskeméten játszik, nagyon szereti a közönség. Hogyan került a hírös város színházába?

Egy egyetemi vizsgánknak hála, amit Kelemen József, az osztályfőnökünk rendezett. A 12 dühös emberben egy döntésképtelen, komikus figurát alakítottam, ami nagyon megtetszett Cseke Péternek. A színtáron volt lehetőségünk megmutatni, aminek a záróestjére a zenekarunkat kérték fel. Őrületes bulit csaptunk! A művészeti vezetőnk, Réczei Tamás pedig ott szúrt ki.

– Melyik alakítását tartja eddigi legnagyobb sikerének?

Azt hiszem, a válasz egyértelmű. Csárdáskirálynő – Sylvia. 26 évesen ez maga az álom!

– Mivel tölti szívesen a szabadidejét?

– Szabadidőmben igyekszem időt fordítani a családomra és a barátaimra. Szeretek világot látni, utazni. Ősszel megjárom az El Caminót. Már a repülőjegy és a cipőm megvan hozzá. Mi kell még? Egy táska…

– Mi jut eszébe a rozéról?

A legfontosabb dolog az életemben! A kiskutyámat hívják így, egy terápia számomra. Rendszert hozott az életembe. Nagyon hálás vagyok neki! Mindenhová viszem magammal, a legjobb társam, és szeretném, ha nagyon boldog élete lenne mellettem.

– Bár Ön még sugárzóan fiatal, mégis odafigyel-e arra, akár a táplálkozásával, akár testedzéssel, hogy megőrizze egészségét, fittségét?

Igyekszem figyelni a tudatos, rendszeres táplálkozásra. Változatosan étkezem, napjában ötször. Reggel mindig energiadús étellel kezdek, uzsonnára marad a nassolás. Ésszel. Heti hat nap edzek, mostanában jógázom, egy nap pihenővel. Néha egy kis erősítés. A szauna a lételemem – lenne, ha eljutnék, de sajnos időhiány miatt többnyire háttérbe szorul. Rengeteg vizet iszom, nem dohányzom.

– Milyen szerepekre készül a közeljövőben?

Jelenleg a Csárdáskirálynőben, a Vérnászban, a Függöny fel!-ben, az Apátlanulban és a Ciróka Bábszínházban, az Így volt című előadásban láthatnak Kecskeméten a kedves nézők. Mostanság sok időt töltök a szinkronstúdiókban is: én kölcsönzöm a Beyond (Túloldal) című sorozat főszereplőnőjének, Willának a magyar hangját. Nemrég került a mozikba Vámos Zoltán nagyjátékfilmje Parázs a szívnek címmel, amiben szintén szerepelek. Tavasszal elkezdem próbálni a Miskolci Nemzeti Színházban a Cirkuszhercegnő Fedora szerepét, amelyben Miller Zoltán lesz a partnerem, és Szabó Máté rendezi. Az előadást nyáron meg lehet tekinteni a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon július 20-án és 21-én. A jövő évadban pedig a Miskolci Nemzeti Színház műsorában lesz látható.

Névjegy

Dobó Enikő színművésznő 1991. május 3-én született Tatabányán. Általános iskolába Balatonfüreden járt, ének-zene tagozatra. Középiskolai tanulmányait a Pápai Református Kollégium Gimnáziumában végezte. Innen a Kaposvári Egyetem színművészeti szakára vezetett az útja, ahol 2014-ben diplomázott. Már 2012-től, gyakornokként, rendszeresen fellépett a Kecskeméti Katona József Színházban. Az egyetem elvégzését követően csatlakozott is a társulathoz. Jelenleg a város egyik legünnepeltebb fiatal művésznője. A 2014/15-ös évad végén teátrumában a legjobb női epizodistának választották. 2015-ben kiérdemelte a Bács-Kiskun megyei Príma díjat színház- és filmművészet kategóriában, 2016-ban Soós Imre-díjban részesült.

© 2018 Minden jog fenntartva! Pingvin Napfény Zrt.