Pingvin Patika Blog

Kategória: Gyereksarok

Összessen 77 cikk

Teendők kutyaharapás esetén

shutterstock_105812375

A kutya az ember legjobb barátja – tartja a mondás. Mégis vannak pillanatok, amikor ellenünk fordulhat – ahogy mi, ő sem képes mindig uralkodni az ösztönei felett.

A kutya szorongását általában vicsorgás jelezheti, amelyet a támadásba lendülés követhet. Sokan fogják a kutya hamisságára e cselekedetet, de a probléma valójában mélyebben gyökeredzik. Mitévők legyünk, ha megharapott?

Néhány ok, amiért támadhat

Meg kell értenünk, hogy nincsenek rossz kutyák, csak rossz neveltetés. Nemcsak a szigorú, hanem a következetes okítás is fontos! Ugyanakkor a harapások 60 százalékáért a saját kutya felelős. Gyakori jelenség, hogy az eb nehezen viseli gazdája kisgyermeke iránti szeretetét, ezért féltékenységből rátámad a csöppségre. Ám sokszor a kisgyerek hívja elő a kutya szorongását azáltal, hogy noszogatja, „piszkálgatja”, így végül a kutya tehetetlenségében kap oda.

A fenyegetettségérzet is agressziót válthat ki belőle. A beteg vagy öreg kutya szintén gyakran mar, hiszen fájdalmai lehetnek, és kisebb az ingerküszöbe. Ha pórázon tartjuk, veszélyt szimatol, és nem tud menekülni, ekkor ugyancsak számíthatunk a fogai nyomára testünkön.

A harapás veszélyei

A kutyaharapás néha csupán karcolást, alkalmasint viszont komoly sérülést idézhet elő. Leggyakrabban a lábba vagy kézbe kap bele, de meglehet, hogy (főként a termetesebb jószág) a törzset vagy a nyakat választja. Gyermeknél leggyakoribbak az arcot érő támadások. Sok esetben hűséges társunk mindössze figyelmeztető harapással szeretné jelezni, ha nincs ínyére valami, ám így is okozhat sebeket.

Súlyos, mély seb keletkezésekor intenzív vérzés és komoly fájdalom is felléphet, ráadásul a sérült terület elfertőződhet. A tetanusz kialakulása is fenyeget, amely izomgörcsökkel jár, és akár halállal is végződhet. Amennyiben nem oltott kutya harapását kellett elszenvednünk, a végzetes veszettséget is elkaphatjuk.

Mitévők legyünk kutyaharapás esetén?

Első lépésben azonnal zárjuk el a kutyát egy olyan helyre, ahol nem férhet hozzánk. Ezután feladatunk a vérzéscsillapítás, fertőtlenítés, valamint a seblekötés. Heves vérzés, komoly fájdalmak esetén hívjunk mentőt. A sérülés állattól keletkezett, a fertőzésveszély miatt ezért kevésbé súlyos sebbel is menjünk el orvoshoz – ez állatfajtól függetlenül érvényes! Ő eldönti, szükséges-e tetanuszoltás. Érdemes elkérni a támadó kutya gazdájától az állat oltási könyvét, amelyben dokumentálva van, hogy az eb megkapta-e az évenkénti veszettség elleni vakcinát. Kóbor állatoknál mindig fennáll a veszettség gyanúja!

– Hogyan jár el az orvos kutyaharapás esetén?

– Először a beteg sebellátását végzi el az orvos. Utána bekéri az állat oltási kiskönyvét. Ha az állat nem részesült oltásban, és mély sebről van szó, kóbor, ismeretlen állatról, akkor meg kell rendelni a veszettség elleni oltást, ami öt oltásból áll. Ha az állat megfigyelhető, karanténba kell helyezni, és egy hétig meg kell figyelni, hogy vannak-e betegségtünetei. Ehhez értesíteni kell az ÁNTSZ megfelelő munkatársát, aki kirendel egy állatorvost.

– Miért veszélyes a harapás?

– Sajnos az állatok nagyon súlyos sérüléseket tudnak okozni, akár halálos is lehet. A harapott, tépett, mély sebek gyógyhajlama rossz, nehéz a gyógyításuk. A hegyes fogak mély sérülést okozhatnak, a fogakkal a szennyeződés mély rétegekbe tud jutni, így a fertőzésveszély nagy. Komoly lelki sérülések keletkezhetnek, egy életre szóló félelem az állatoktól, a gyerekeknél az ijedtségtől akár tartós dadogás is kialakulhat.

– Melyek a veszettség tünetei?

– Három szakasza van a betegségnek: 1. levertség, étvágytalanság, bágyadtság, 2. izgatottság, fulladás, légzészavar, nyáladzás, 3. bénulás, kezelés nélkül halál.

– Mikor adható be a tetanusz elleni védőoltás?

– A gyerekek csecsemőkoruktól hatéves korukig öt tetanusz elleni oltást kapnak. A hatodik általános iskolás korban van, egy újabb emlékeztető oltás, és ez még öt évig védettséget ad, így 17 éves kortól, ha sérülés van, érdemes tetanusz elleni védőoltást adni. Ha a későbbiekben bármikor van súlyos sérülés, vinni kell az orvoshoz, mikor volt utoljára tetanuszoltás, és ha öt évnél régebben, akkor ismétlés szükséges. Ezt az orvosnak kell mérlegelnie, milyen a sérülés, milyen a fertőzésveszélye.

– Járhat egyéb veszélyekkel a kutyával való együttélés?

– A kutyával való együttélés járhat allergiával, állatok által terjesztett betegségekkel. Az állat családtag. Ha kertben van, gondos emberek veszik körül, állatorvos rendszeresen vizsgálja, oltja, akkor egy szeretetforrás. Ha a gyermek betartja a szabályokat, szereti az állatot, játszik vele, megtanul gondoskodni róla, akkor egy pluszcsaládtagként él a családdal, és rengeteg szeretetet ad mindenki számára.

A felnőttek feladata, hogy megtanítsák a gyerekeket a helyes állattartásra, és vigyázzanak a gyerekbalesetekre!

Szamárköhögés gyerekkorban

pingvin-patika-szamarkohoges 

A szamárköhögés cseppfertőzéssel terjedő járványos légúti betegség, amely szerencsére – a kötelező védőoltásnak köszönhetően – manapság már csak ritkán fordul elő. Tünetei meglehetősen ijesztők, komolyan is kell venni őket, ha mégis találkoznánk vele. Ismerjük meg tehát tüzetesebben!

 

A szamárköhögés kórokozója a tojásdad alakú, Bordatella pertussis nevű baktérium, amely a hurutos szakaszban, mintegy 3-5 héten keresztül fertőzőképes. Az is igaz persze, hogy a „külvilágban” csak rövid ideig marad életképes.

Jellegzetes tünetek

A megbetegedés főként csecsemő- vagy gyermekkorban léphet fel (általában hat hónap és öt év között), lefolyása típusos esetben három szakaszra osztható: hurutos, átmeneti és oldási szakaszra.

Az elsőben 7-14 nap után a betegnek hurutos tünetei jelentkeznek hőemelkedéssel, orrfolyással, kötőhártya-gyulladással és kellemetlen, pihenést nem hagyó éjszakai köhögésekkel, ami elhúzódhat akár két hétig is.

A másodikban, az ún. paroxizmális köhögés szakaszában, amely eltarthat 4-6 hétig, a fullasztó köhögési rohamok után szamárbőgésre emlékeztető hangos, húzó belégzés jelentkezhet, melyet kísérhet az arc kipirosodása, a szemek könnyezése. A szervezetet jelentősen megviselő roham után hányás is jelentkezhet.

A harmadik, oldási szakaszban a rohamok intenzitása csökken, de a betegség tüneteinek enyhülése és teljes megszűnése eltarthat akár 3-6 hétig is. Ez az általános, de bizonyos esetekben akár három hónap is lehet a betegség lezajlása. (Régebben száznapos betegségnek is nevezték.)

A betegség gyanúja csecsemőkorban

Amikor a csecsemőnél fuldoklásszerű köhögési rohamot légzésszünet (apnoe) követ, és a köhögések száma éjszakánként sokkal több, mint nappal, illetve a rohamok eljuthatnak akár a hányásig is, akkor érdemes mielőbb orvoshoz fordulni! Az orvos, ha a tünetekből nem tud felállítani biztos diagnózist, akkor a betegség kezdetén a kórokozót tenyésztéssel, a hurutos szakasz végén vérvételből, a betegségre jellemző vérképből állapítja meg. Szamárköhögés gyanúja vagy beigazolása esetén a betegnek mindenképpen antibiotikumot kell kapnia.

Lehetséges szövődmények

Nem kezelt betegeknél kialakulhat tüdőgyulladás, légmell, de akár hörgőtágulat is. Köhögési roham közben jelentkezhet idegrendszeri szövődményként rángógörcs, és akár végzetes szövődmény lehet a csecsemőket fenyegető gégegörcs, amely légzésleállást okozhat. Vérzések jelentkezhetnek a rohamszerű köhögésekkor az erőlködéstől a bőrön, nyálkahártyán és szemen, továbbá köldök- és lágyéksérvek, valamint végbélelőesés is előfordulhat a nagy erőlködés miatt.

Védőoltás szamárköhögés ellen

Hazánkban a szamárköhögés ellen a csecsemők három védőoltást kapnak két hónapos kortól egy hónap különbséggel, majd 18 hónapos korban, 6 évesen és 12 évesen van emlékeztető oltás más oltóanyagokkal együtt.

 

– Honnan ered az elnevezés?

– A szamárköhögés elnevezés onnan van, hogy a belégzésben jelentkező erős hang szamárordításra, szamárbőgésre hasonlít.

– Mit kell tudni a szamárköhögés elleni védőoltásról?

– 1942 óta gyártanak szamárköhögés (Pertussis) elleni oltóanyagot diftériával és tetanusztoxoiddal kombináltan. Az utóbbi években a három betegség elleni védelmet még kiegészítették a gyermekbénulás kórokozója és a Haemofilus influense baktérium elleni védelemmel. Így egy oltással öt betegség ellen tudunk védekezni. Mivel az immunrendszer felejt, emlékeztető oltásokat kell adni, a fentebb leírt módon. Magyarországon nem kötelező, de lehetséges tíz évvel a 12 éves védőoltás után adni újra emlékeztető oltást azoknak, akik az egészségügyben dolgoznak, vagy fertőzöttebb területre mennek.

– Kell-e tartanunk járványveszélytől?

– Mivel Magyarországon kötelező ez a védőoltás, a lakosság kilencvennyolc százaléka beoltott, így járványveszélytől nem kell tartani.

– Kik a leginkább veszélyeztetettek?

– Veszélyeztetettek a két hónap alatti csecsemők, akik még nincsenek beoltva, és az immunitásuk még nem alakult ki. És persze azok is, akik régen kaptak védőoltást, és betegek között vannak.

– Felnőttek esetén is jelentkezhet a kór?

– Igen, felnőttek is megbetegedhetnek. Főként az idősebbek, akik régen kaptak védőoltást, legyengült a szervezetük, beteg ember környezetében vannak, jobban ki vannak téve fertőzésveszélynek. Németországban például nem kötelező a védőoltás, csak ajánlott. Sokan nincsenek oltva, nem is beszélve azokról az országokról, ahol ez a védőoltás nem téma, ott nagyobb a fertőzésveszély. Másik példa: Amerikában 22 évesen, 10 évvel a 12 éves védőoltás után újra kell oltani mindenkit. Kötelező! Minél több ember van beoltva, annál kisebb a járványveszély!

Hogyan zajlik a szemvizsgálat?

szemvizsgalat

A mai világban naponta veszünk kezünkbe okostelefont, laptopot, táblagépet. Ezek használatához is szükségünk van a jó látásra. Előfordulhat, hogy nem megfelelő látásunk megnehezíti mindennapi rutinunk elvégzését, vagy hirtelen romlása megakadályoz minket ebben. Mitévők legyünk ilyen esetben?

Látásromlást jelezhet, ha közel kell hajolnunk a monitorhoz, könyvhöz, hogy a betűk jól láthatóvá váljanak, vagy távolabbi objektumokat életlenül látunk. Ezekben az esetekben ne halogassuk szemorvosunk felkeresését, hiszen nemcsak egy csapásra megoldódhatnak a fentiekhez hasonló problémáink, előfordulhat, hogy komolyabb komplikációk feltárására is sor kerül.

A szemvizsgálat menete

Beszélgetés

A szemvizsgálat általában egyéni beszámolóval, úgynevezett anamnézis felvételével kezdődik. Ennek során a beteg körvonalazza panaszát, illetve azt is, volt-e a családjában örökletes szemprobléma. Ez rámutathat arra, hogy olyan betegségek, mint a diabétesz, vérnyomásproblémák vagy bőrbetegségek okozhatják-e panaszt. Olyan kérdések is felmerülhetnek, miszerint a betegnek volt-e már szüksége látáskorrekcióra, visel-e szemüveget, illetve használ-e kontaktlencsét.

Objektív és szubjektív vizsgálat

Az objektív vizsgálat során az orvos a műszerei által meghatározott eredményekre támaszkodik. A köztudatban csak „számítógépes szemvizsgálatként” elterjedt analízis többnyire automata refraktométerrel történik. E műszer általában infravörös fénnyel dolgozik, és több meridiánban méri a szem fénytörési hibáját. Gyors, pontos, fájdalommentes vizsgálat, amely – habár nem ad teljes képet arra vonatkozólag, hogy szükséges-e szemüveg használata – megalapozhatja a diagnózist.

Ezzel szemben a szubjektív vizsgálat során a páciens már maga mondhatja meg, milyen szemüveglencsével lát a legjobban. Ekkor történik meg a dioptriás vizsgálat, amely során több szemüveglencsét is kipróbálhat. Ezt megkönnyíti az előtte lévő falitábla leolvasása.

Tükör, réslámpa és egyebek

Az előző módszereket követi a szemtükörvizsgálat, amely a szem belsejét tárja fel, illetve a réslámpás vizsgálat, ennek köszönhetően a szem szinte minden rétege átvizsgálhatóvá válik. A szemfenék vizsgálata is fontos, hiszen segíthet rátalálni azon esetleges súlyosabb betegségekre, amelyek a látásromlás hátterében állhatnak. Szintén ebben lehet hasznos a szemnyomásvizsgálat is.

A csecsemő látásvizsgálata

Érdemes megjegyezni, hogy szemprobléma gyanúja csecsemőknél is fennállhat, ám gyakran észrevétlen marad a szülők előtt. Egyes országokban már kötelező a babakori látásvizsgálat, ezért itthon is érdemes orvoshoz vinni lurkónkat, hogy például a kancsalság időben gyógyítható legyen.

– Milyen komolyabb betegségek húzódhatnak meg a hirtelen látásromlás mögött?

– Szinte felsorolhatatlan a betegségek száma, ami hirtelen látásromlást okozhat. A szembetegségek közül például az akut zárt zugú zöld hályog, amely nagy fájdalommal, látásvesztéssel járhat. Azonnali szemészeti kezelést igényel! Ilyen lehet még a látóideghártya-leválás, az üvegtesti vérzés, a látóideg gyulladása, az éles látás területén bekövetkező degeneratív elváltozás, bevérzés, a szem artériájának vagy vénájának elzáródása.

A szervezet általános betegségei is okozhatnak súlyos látásromlást, többek között a cukorbetegség, a magas vérnyomás szemészeti szövődményei, autoimmun betegségek, agydaganatok, agyvérzés, ami a látóidegközpontot érinti, mérgezések, baleset vagy sérülés.

– Milyen időközönként érdemes szemorvoshoz fordulni? Ajánlott egyáltalán a rendszeres vizsgálat?

– Természetesen hirtelen látásvesztéskor, látásromláskor azonnal szemorvoshoz kell fordulni, de legalább kétévente ajánlott a szemészeti vizsgálat.

– Létezhetnek eltérések a látásvizsgálatok között?

– A látóélesség-, réslámpás vizsgálat, szemnyomásmérés, szemfenéktükrözés, látótérvizsgálat az alapvizsgálatok közé tartozik. Ha eltérést találnak, a pontos diagnózis felállításához többek között ultrahangos vizsgálatot, OCT-vizsgálatot, a szemfenéki erek festékes angiográfiájat is elvégzik.

– Hogyan épül fel egy csecsemő látásvizsgálata?

– A szülők mondják el először, hogy tapasztaltak-e valami eltérést a baba szemén, volt-e a családban örökölhető szembetegség. Ezután az orvos a baba pupilláris fényreakcióját, a tárgykövetését, a szemmozgását, a szaruhártya fényreflexét vizsgálja. Váltva a szemek eltakarásával nézi a beállítómozgásokat. Szemfenékvizsgálatot végez, fénytörési hibát keres.

– Vannak olyan lehetőségek, módszerek, amelyek késleltethetik szemünk romlását?

– Először is az egészséges életmódot lehet említeni. Kerülni kell a mértéktelen alkoholfogyasztást, az elhízást, drog használatát. Be kell tartani az általános betegségek, például a magas vérnyomás, cukorbetegség orvos általi előírásait.

A vitamindús étrend szintén hatásos lehet. Az öregkori maculadegeneráció megelőzéseként antioxidánsokban, C- és E-vitaminokban gazdag táplálékok fogyasztása – például paprika, káposzta, fekete ribizli – ajánlatos. Látásunk szempontjából fontos táplálék lehet még a vaj, tojássárgája, sütőtök, sárgarépa is. Régóta ismert látássegítő karotinoid a zeaxantin: a káposzta, spenót, brokkoli, kelbimbó tartalmazza leginkább.

Ne vegyük félvállról! – A gyermekkori gerincferdülés

Gyermekkori-gerincferdules

A gerincferdülés gyerekkorban gyakran észrevétlen marad, ám ha nem fedezzük fel időben, később megnehezítheti gyermekünk életét. Vizsgáljuk meg közelebbről kialakulásának körülményeit, tüneteit és kezelését!

 

Gerincferdülésről akkor beszélhetünk, ha a gerinc kóros mértékben elgörbül, ami tartásbeli problémákat okoz. Ebben az esetben a csigolyák oldalirányban elcsavarodhatnak, elmozdulhatnak. A leggyakrabban 10-12 éven korban alakul ki, ám tinédzserkorban súlyosbodhat, amennyiben későn vesszük észre, vagy nem foglalkozunk a jelenséggel.

Mitől alakul ki?

Normál esetben a gerinc teljesen egyenes születésünkkor. A változások cseperedésünk során alakulnak ki ülés, mozgás hatására. Közrejátszhat a deformációban a helytelen testtartás is, amelyet jó esetben a megfelelő törzsizomzat képes kordában tartani. A sportolás hiánya és az esetleges túlsúly kialakulása azonban rásegíthet az elhajlás folyamatára. Ám egyéb okok is állhatnak a probléma mögött.

Típusai

A gerincferdülés (scoliosis) három csoportra osztható. A funkcionális gerincferdülés a nem egészséges életmód következtében alakul ki, a már említett súlygyarapodásból és a rendszeres testmozgás hiányából kifolyólag. A strukturális scoliosist veleszületett betegség vagy rendellenesség idézi elő, míg az idiopathiás scoliosis ismeretlen eredetű gerincferdülést jelöl. Utóbbi hátterében leggyakrabban a genetika állhat, és az idő előre haladtával egyre romló testtartást eredményezhet.

Tünetei

A gerincferdülés leggyakrabban panaszmentes, leginkább a gyermek környezete veheti észre a csigolyáiban beállt elmozdulást. Az egyik váll ekkor jellemzően megereszkedik a másikhoz képest. Súlyosabb esetben fájdalom is jelentkezhet a hosszabb álló- vagy ülőhelyzetet követően, valamint szintén felléphet végtagzsibbadás. Extrém gerincferdülésnél a törzs is deformálódhat, ennek következtében pedig kisebb hely maradhat létfontosságú szerveknek.

Mikor vigyük orvoshoz gyermekünket?

Amennyiben vannak a családban gerincproblémákkal küzdők, érdemes mihamarabb elvinni gyermekünket ortopéd szakorvoshoz. Továbbá érdemes gyanút fogni, ha a gyerek rendszeresen panaszkodik hátfájásra. Mi is ellenőrizhetjük otthon, egészségesen fejlődik-e gerince: kérjük meg, hogy hajoljon előre, majd húzzuk végig ujjunkat a gerincén. Ha görbületet, kitüremkedést érzünk, ugyancsak keressük fel az orvost. Kisfokú görbület esetén gyógytornát írhat elő, 20-25 fok közötti görbület esetén fűző viselését, míg súlyos esetben műtétre lehet szükség.

– Mi a különbség a hanyag testtartás és a gerincferdülés között?

– Hanyag testtartás az, amikor a gyermek „nem húzza ki magát”, a vállak előreesnek, a lapocka kiáll a hát síkjából. Ez arra utal, hogy nem elég erős a hátizomzat, nem tartják az izmok rendesen a gerincet. Ha nem erősítjük a hátizmokat, akkor néhány év múlva gerincferdülés lesz. Ez lehet S alakú vagy a gerinc tengelye körüli csavarodás, illetve a kettő kombinációja.

– Szülőként tehetünk valamit a megelőzés érdekében?

– Igen! Nagyon fontos, hogy a gyerekek sportoljanak, focizzanak, ússzanak! Sajnos sokat ülnek az íróasztalnál, a számítógépnél, tévé előtt. Ha gyermekkorban nem erősítjük meg a hátizmokat, később már nagyon nehéz. Nem tudja az ember ellátni a munkáját, a gyerekeit, és állandó fájdalmakkal küszködik.

– Mi az oka, hogy tinédzserkorban jelentkezik először a probléma?

– Serdülőkorban a hormonális változásra a gerincoszlop hirtelen növekedésnek indul, és ezzel egy időben nem tud megerősödni az izomzat, ha nem figyelünk rá! Intenzív testedzéssel lehet az izomzatot fejleszteni, a hátúszás pedig lazítja a csigolyák közti ízületeket, így kevésbé lesznek hátfájdalmak.

– Mennyire jellemző betegség ez a mai fiatalok körében?

– Azt lehet mondani, hogy minden harmadik gyermeknek 12 év felett van már valamilyen fokú gerincbántalma. Ez azért nagy probléma, mert az általános állapot, erőnlét meghatározza a fiatalok pályaválasztását is. Olyan gyerekeket szeretnénk felnevelni, akik jó fizikai állapotban felnőttkorukban el tudják majd látni a munkájukat, családjukat.

– Kik a leginkább veszélyeztetettek?

– A mozgásszegény életmód, a túlsúly, a helytelen táplálkozás mind hozzásegít a gerincferdülés kialakulásához. A szülőknek, pedagógusoknak ebben óriási a felelősségük: ha kisgyermekkorban sokat vannak levegőn, a gyerek sokat szaladgál, biciklizik, úszik, focizik, akkor az élete részévé válik a sport, és később magától keresi a sportolási lehetőségeket. Nem utolsósorban, amíg a család együtt sportol, nem szól a telefon, nem ülünk a tévé előtt, hanem addig is egymásra figyelünk. Így lesz ép testben ép lélek!

© 2018 Minden jog fenntartva! Pingvin Napfény Zrt.