Család

Május utolsó vasárnapja a gyerekek napja. Tegyünk róla, hogy boldog, felszabadult, örömteli pillanatot nyújtsunk a kicsi és nagy gyerekeknek egyaránt! Cikkünk ajándék- és élménytippeket gyűjt össze.

Bármikor találkozhatunk olyan esetekkel, amikor újraélesztés válhat szükségessé: lehet játszótéri vagy közúti baleset, vízbe fúlás, háztartási baleset, áramütés, félrenyelés. Ha ilyen helyzettel találkozunk, nem szabad megijednünk, pánikba esnünk.

Nem úri huncutság a szexuális élet területét érintő nehézségekkel szakemberhez fordulni. Erről főleg azok a párok tudnak beszámolni, amelyek a párkapcsolatuk megmentésének utolsó esélyeként felkeresik a szexuálpszichológust, és nyíltan mernek beszélni problémáikról. A bölcsek köve nem a szakembernél van, azonban a nehézségek megoldásához jelentős segítséget nyújthat.

A fejtetű sikeres kezelés után is bármikor visszatérhet. A zárt közösség főleg óvodás- és kisiskolás korban hajlamosít a fertőzés terjedésére, leginkább szeptembertől májusig. Ilyen értelemben a fejtetű igazi demokrata: számára a diplomata gyereke egyenértékű a könyvelőével. Összedugott fejek, kölcsönadott sapka, közösen használt fésű, törölköző útján terjed.

A rendszeres testmozgásnak csupa kedvező hatása van már gyermekkorban is. Skóciai iskolákban 2012-ben vezették be a Napi 1 mérföld programot, amelynek részeként a programban részt vevő iskolák tanulói naponta kb. 15 percet töltenek sétálással, kocogással vagy futással, mialatt kb. 1 mérföldet (ami nagyjából 1600 méter) tesznek meg az iskola udvarán vagy futópályáján.

Az eltérő fejlődés különböző gyermekkori megnyilvánulásai közül ezúttal a tikkzavarokat és a gyermekkori kényszerbetegségeket (OCD) vesszük górcső alá dr. Krenács Dóra gyermekorvos rezidens segítségével.

Van, hogy a szülő úgy érzi, gyermeke valamiért más, mint a többi gyerkőc. A gyanú valós problémát takarhat. A különböző viselkedészavarokra nem szabad legyinteni, így a szenzoros feldolgozási zavarra, az SPD-re sem.

Amióta létezik kötelező védőoltás ellene, már nem az. Egyébként főleg a 2-12 éves gyerekek joggal tartottak tőle: a fájdalmas mumpsz okozója egy csak és kizárólag az emberi szervezetben életképes vírus.

Az ajak-, illetve szájpadhasadék gyakori fejlődési rendellenesség, a köznyelvben nyúlajakként és farkastorokként ismert. Minden 5-600 újszülöttből egyet érint ezen elváltozások valamelyike, súlyosabb formában mindkettő. Az elkerülhetetlen műtétnek, illetve a tartós és rendszeres gondozásnak köszönhetően a rendellenességgel született gyerekek is teljes értékű életet élhetnek.

Előző számunkban a meddőség okairól kérdeztük dr. Fekete István szülész-nőgyógyászt, endokrinológus szakorvost, meddőségi és endokrinológiai specialistát. A szakember azzal biztatja az érintetteket, hogy ma már számos vizsgálat, beavatkozás segíthet a gyermekáldásban. Cikkünkben ezekről is olvashatnak.

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD, Attention Deficit Hyperactivity Disorder) az egyik leggyakoribb neuropszichiátriai tünetegyüttes, amely gyermekkortól végigkíséri az érintettek életét. Szerencsére célzott, egyénre szabott terápiával jól kezelhető, de ehhez kell a szakember és a szülő segítsége is.

Megfelelő körültekintés és óvatosság mellett a nyári gyermekbalesetek többsége egy kis odafigyeléssel megelőzhető. Cikkünkben a leggyakrabban előforduló problémákra hívjuk fel a szülők figyelmét dr. Tajti Zsanett gyermekorvos- bőrgyógyász segítségével.

A keszekusza fogak szabályozására nem csak esztétikai okok miatt van szükség: az adott arc-, illetve mosolykarakter harmonizálása mellett a cél minden esetben a minél tökéletesebb harapás kialakítása. Dr. Varga Emília Virág fogszabályzó szakorvos tanácsai kisgyerekek és kamaszok szüleinek szólnak.

Az eldobható pelenka korában jó dolga van a mai édesanyáknak, a sziszifuszi pelenkamosás nem rabolja el az idejüket. Persze a szemetesben landoló pelusok környezetromboló hatása más kérdés... Lebomlási idejük körülbelül száz év. Világszerte naponta 250 millió eldobható „puttony” kerül a szeméttelepekre. Régen minden jobb volt?

Scheuermann-kór. Egyre több kamasz – és velük együtt a szülő is – kénytelen megtanulni e betegség nevét, ugyanis a gyerekek 15-30 százalékánál fordul elő a genetikai alapú, gerincoszlopot érintő elváltozás.