Pingvin Patika Blog

Megelőzhető a kullancscsípés

Vigyázzunk a kullancsokkal

A kullancs súlyos fertőzéseket terjeszthet, aminek a kockázata megnőhet, ha nem megfelelően távolítjuk el testünkről az élősködőt. A nyári szezon beköszöntével érdemes felkészülni e vérszívókra, és ellesni néhány praktikát, amellyel távol tarthatjuk őket.

Azok a kullancsok, amelyek a vírusos agyhártyagyulladást vagy a Lyme-kórt terjesztik, egész Közép-Kelet-Európában elterjedtnek számítanak, ráadásul a klímaváltozással egyre nagyobb teret nyernek. Hazánkban főként az északi és nyugati régiókban kell tőlük tartanunk, de az utóbbi években délebbre és keletebbre is fenyegetést jelenthetnek. A közhiedelemmel ellentétben nemcsak erdők, tisztások mentén szedhetjük össze őket, hanem akár a kertünkben is. Pánikra azonban semmi ok, tudunk tenni ellenük!

A kullancs eltávolítása

Fontos, hogy amennyiben a bőrünkbe fúródott az állatka, nem szabad összenyomni vagy lekaparni, hiszen kórokozóit véráramunkba fecskendezheti. Amennyiben nincsenek megfelelő eszközeink az eltávolítására, illetve nem bízunk magunkban, inkább kérjük orvos segítségét. A kullancsot tanácsos mielőbb kiszedni, hiszen már egy-két órán belül is képes lehet fertőzést okozni. A patikában kapható speciális csipesszel vagy akár egy cérnával nyúljunk a kullancs teste alá, majd hirtelen, de nyugodt mozdulattal rántsuk ki: húzzuk, de ne csavarjuk!

További teendők

Figyeljük a csípés helyét! Ha a kullancs eltávolítását követő napokban vörös folt jelenik meg a bőrön, amelyet esetenként egy szintén vörös körgyűrű ölel, az a Lyme-kór jele lehet. Érdemes megtartani egy tasakban a kullancsot, mert baj esetén a fajmeghatározás segíthet a diagnózis felállításában. Sokkal veszélyesebb a kullancsencephalitis (vírusos agyhártyagyulladás). Influenzaszerű tünetek után tartósan magas lázzal és görcsökkel, esetleg bénulással jár. Mindkét esetben haladéktalanul keressük fel az orvost!

Megelőzés

Az agyhártyagyulladás megelőzésére védőoltásokat kérhetünk. A Lyme-kór oltással nem előzhető meg, de antibiotikumos kezeléssel jól gyógyítható. A kullancsok távol tartására az egyéni védekezés a legfontosabb! Ha a szabadban időzünk, alkalmazzunk kullancsriasztó szereket. Kiránduláskor vegyünk fel hosszú nadrágot, amelynek a szárát tűrjük be a zokninkba. Ne hagyjuk fedetlenül a vállunkat, hátunkat, és viseljünk széles karimájú kalapot. Kerüljük a magas aljnövényzetet, otthon pedig gyakorta nyírjuk a füvet.

Ami pedig legalább ennyire fontos: rendszeresen, de a nap végén feltétlenül nézzük át a testünket, különös tekintettel a hajlatainkat, kullancs után kutatva!

Gyógyító illatok bűvöletében

Gyógyító illatok

Sokat hallani manapság az aromaterápia kifejezést, de kevesen tudjuk, mit is jelent pontosan. Ráadásul hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy korunk hóbortja csupán, holott története több ezer évre tekint vissza…

Habár a modern aromaterápia valóban mindössze 15-20 éves eljárás, valójában már az ókori Egyiptomban is alkalmaztak illóolajokat gyógyításra. Emellett pedig az ókori kínaiaktól és görögöktől is maradtak feljegyzések az illóolajok jótékony hatásairól. A modern aromaterápia megalkotójának mégis René-Maurice Gattefossé vegyészt tartják, aki nemcsak kutatta és elemezte az illóolajok természetét, hanem elsőként használta is az aromaterápia kifejezést.

Az apák ünneplése

Apák napja

„Egy apa úgy van a gyermekeivel, mint Isten velünk, emberekkel. A szívek mélyére lát, és megítéli a szándékokat.” Honoré de Balzac

Az apák megünneplése az Egyesült Államokból indult a 20. század elején. Egy elszánt fiatal nőnek köszönhető a kezdeményezés, Sonora Smart Doddnak, akinek édesanyja hatodik gyermeke megszülésekor meghalt, így ő édesapjával együtt viselte gondját családjának. Édesapja iránti tiszteletétől és szeretetétől vezérelve élt benne a gondolat, hogy hivatalos ünneppé nyilváníttathassa az apák napját. Ezt édesapja halálának évfordulójára, 1910. június 5-ére tervezte, de végül június harmadik vasárnapja lett a jeles nap.

Hivatalosan csak pár évtizeddel később, 1972-ben, Richard Nixon amerikai elnök kezdeményezésére iktatták törvénybe, amelyet még az 1978-ban elhunyt Dodd is megélhetett! Ma már nálunk is évről évre egyre népszerűbb az édesapák köszöntése.

Anya mellett apa is

Többnyire az édesanyák szerepének fontosságát emeli ki a közbeszéd, ha a gyerekek neveléséről esik szó, de ne feledjük el, hogy az édesapák szeretete, gondoskodása is igen meghatározó a gyermek életében! Az apai érzelmek kiteljesedését, megerősödését az együtt szülés segítheti, az az örökre emlékezetes pillanat, amikor a felsíró apró csecsemőt először a kezébe veheti.

Az apák élete is átrendeződik gyermekük születésével. Fontossá válik, hogy mielőbb hazaérjenek kibővült családjukhoz, külön élményként élik meg a baba fürdetését, etetik, pelenkázzák, próbálják elaltatni a csöppséget, miközben gyakran még dúdolgatnak is neki – akár az anyukák!

Mennyiség helyett minőség

Felnőttként visszagondolva gyermekkorunkra, bizonyára sokunknak eszébe juthat: az én apukám reggeltől estig dolgozott, de azért szabadidejében mennyit játszott, mesélt, beszélgetett is velem, és mi mindenre megtanított! Korunkra az a jellemző, hogy az apák úgy érzik, elsősorban az ő feladatuk a család fenntartása. Tudniuk kell, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség számít! Egy jó apa mindig elérhető lánya, fia számára egy közös játékra, meghallgatja, meghallja problémáikat, napi szinten tud az életükről, segíti, támogatja őket. Apával a játék más, talán izgalmasabb, mint az anyával, aki mindig túlzásba viszi az aggódást. Apu bezzeg birkózik, csiklandoz, magasba emelgeti a kacagó babáját, miközben folyton magyaráz neki, vicceseket is mond: ily módon neveli, pozitív érzelmeket vált ki a gyermekéből. Nem minden tehát a pénz, mert azzal elhalmozható ugyan a család, de a szeretetet „megvásárolni” nem lehet.

Apai értékrend

Köztudott, hogy a gyermek fejlődése szempontjából az apa által közvetített minták, értékek nagy jelentőséggel bírnak, annak ellenére, hogy a szakirodalom többnyire az anya–gyermek kapcsolatát emeli ki. Jelentős hatásuk van a gyerek személyiségfejlődésében, és fontos, hogy összhang, kötődés, bizalom legyen közöttük, amely jellegében eltér az anyai ragaszkodástól. Természetesen a jó és rossz dolgok egy családban egyaránt hatnak a gyermekre, és azok megtartható vagy elvetendő értékrendként fognak életükben megmaradni. A fiúk leginkább az apák példáját követik. A lányok édesapához való kötődése kihat későbbi életük érzelmi világára, jelentősen befolyásolja párválasztásukat és a férfiakhoz való viszonyukat.

Mivel ünnepeljünk?

Nem ilyenkor kell megvenni apának a rég áhított elektromos fúróját, sarokcsiszolóját! Felejtsük el a drága ajándékokat, lepjük meg inkább egy közösen eltöltött, kellemes nappal! A kicsik, anya sugallatára, játsszanak önfeledten vele akár órákon át! A nagyobbacskák egy jó kis túrázós, az élet dolgairól beszélgetős napot ajándékozzanak neki!

Aki pedig már felnőtt, és kirepült a családi fészekből, térjen be pár jó szóra hozzá, megköszönve az eddigieket neki! Szeressük őket úgy, ahogyan az év minden napján, de ezen az ünnepen mutassuk is ki neki érzelmeinket, ahogyan más napokon talán soha!

 

Véradás szuperposzt: ments életeket te is!

szúnyogok és a véradás

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Vöröskereszt kezdeményezésére 2004 óta június 14-e a Véradók Világnapja, így ezúton szeretnénk tisztelegni mindazok előtt, akik adtak már vért, vagy rendszeres visszatérő véradók. Manapság már egyre gyakoribbak a véradást népszerűsítő kampányok, de talán még mindig nem kap elég figyelmet a téma. A véradást támogató szervezetek munkatársai, így is rengeteg energiát fektetnek bele a megfelelő donorok megtalálásába. Lássuk hát, mi mindent kell tudni a véradásról.

A véradás nem más, mint az önkéntes véradóktól származó vér vagy vérösszetevő(k) levétele, mely folyamatos orvosi felügyelet alatt a nagyobb műtétekhez, bizonyos életmentő kezelésekhez, terápiás készítménye előállításához és a további feldolgozásához szükséges. Minden véradást egy előzetes orvosi vizsgálat előz meg, amely során kiderül, hogy az adott véradó rendelkezik-e valamilyen olyan kizáró körülménnyel, amely megakadályozná a véradást. Az esemény során felhasznált tű, illetve vérgyűjtő zsák egyszeri használatos, így minden egyes személynél új eszköz kerül felhasználásra. Ezúton biztosítva a véradáshoz felhasznált eszközök steril állapotát.

A teljes véradás során összesen 4,5 deciliter teljes vért, valamint az ezt megelőző vérvizsgálati tesztekhez szükséges néhány kémcsőnyi mennyiséget vesznek le összesen, ez a vér mennyiség körülbelül a teljes vér 5-8%-a.

A véradások szervezése, a donorok toborzása és azok megtartása a Magyar Vöröskereszt feladata, amely szervezet már 1881 óta segít a rászorulókon és 1939 óta vesz részt a véradások lebonyolításán. A véradás során együttműködést folytat az Országos Vérellátó Szolgálattal, valamint más társadalmi szervezetekkel is. Vérvételt csak az Országos Vérellátó Szolgálat, illetve az erre megállapodást kötött kórházi vértranszfúziós osztályok végezhetnek.

De miért is olyan fontos a véradás?1

„Naponta mintegy 1800 véradót kell toboroznunk, hogy a biztonságos vérkészlet álljon rendelkezésre műtétekhez, baleseti sérültek ellátásához, vérkészítményekre, transzfúzióra szoruló betegek kezeléséhez. Egyetlen véradással három betegen segíthetsz: a levett vérből plazmakészítmények, vörösvérsejt- és vérlemezke-koncentrátum készül. A véradás a véradó egészségét is szolgálja, hiszen a kötelező tesztek elvégzése után nemcsak a vércsoportját ismerheted meg, a szűrővizsgálat kiterjed a HIV, a Hepatitisz-B, a Hepatitsz-C, a szifilisz kimutatására is.” – írja az Országos Vérellátó szolgálat.

Mi szükséges ahhoz, hogy valaki véradó lehessen?1

  • fontos, hogy a személy egészségesnek érezze magát;
  • az önkéntes véradónak első körben regisztrálni a kell, ehhez rendelkeznie kell a regisztrációhoz szükséges dokumentumokkal: személyi vagy más fényképes igazolvány, lakcímkártya, TAJ szám (első regisztrációkor eredeti vagy fénymásolt TAJ kártya szükséges!), külföldi állampolgár esetén magyarországi lakcímet igazoló okmány;
  • meglévő regisztrációval a későbbiekben minden alkalommal az adatfelvételhez elengedhetetlen a lakcímkártya, a személyi igazolvány és a TAJ-szám (ez lehet a TAJ kártya, a TAJ számot tartalmazó irat, lelet, illetve a véradó általi bemondás is);
  • az adhat vért, aki elmúlt már 18 éves, de még nincs 65 éves;
  • a véradásra jelentkező testsúlya meg kell, hogy haladja az 50 kilogrammot;
  • a tetoválás és a testékszer nem akadály, ha eltelt fél év, mióta elkészültek.

Most, hogy tudjuk, minek kell teljesülni ahhoz, hogy valakiből donor lehessen, ismerjük meg, hogyan is zajlik egy véradás:1

  • Megadod személyi adataidat a regisztrációhoz (fényképes igazolvány, lakcím – és TAJ szám szükséges) kitöltesz egy kérdőívet egészségügyi állapotodról. Az adatfelvételhez a személyi igazolványod, a lakcímkártyád és a TAJ- számod feltétlenül szükséges. Első regisztrációkor csak eredeti TAJ kártyát vagy annak fénymásolatát fogadják el!
  • Külföldi állampolgár esetén útlevél, lakcímet igazoló hatósági dokumentum, vagy magyar lakcímkártya, magyar TAJ-kártya vagy az EU- ban elfogadott egészségbiztosítási igazolás szükséges.
  • Elfogyasztasz egy-két pohár folyadékot.
  • Laboratóriumi és orvosi kivizsgálás következik.
  • Kényelmesen elhelyezkedsz a vérvételi ágyon. A steril vérvételi zsákba 5 perc alatt leveszik a vért. Még 5 perc pihenő!

 

Ki az, aki nem lehet donor?1

Néhány kizáró ok (részben a donor, részben a rászoruló beteg védelmében):

  • Vírushordozó állapot illetve akut fertőzés;
  • rosszindulatú daganatos betegség;
  • Véralvadási zavar;
  • Egyéb vérképzőrendszeri betegség;
  • Immunrendszert érintő rendellenességek;
  • Mentális rendellenesség;
  • Epilepszia;
  • Parkinson – kór;
  • Reumás szívbetegség;
  • Szívritmuszavar;
  • Légzési elégtelenség;
  • Hasnyálmirigy betegségek;
  • Autoimmun betegség;
  • Krónikus vesebetegség;
  • Májmegnagyobbodás;
  • Sugárbetegség;
  • Szívműtét;
  • Szervátültetésen átesett személy.

Mi történik a véreddel?

A levett vért egy gyűjtő zacskóba kerül, amely véralvadást gátló szereket tartalmazz, így őrizve meg a vér felhasználhatóságát. A levett vért komponenseire, kisebb részegységekre bontják, amelyek felhasználhatóságát ezúton biztosítják.

„A transzfúziók során érvényesül a komponensterápia, mint alapelv, azaz csak olyan vérkomponenst kap a beteg, amely pótolja a betegsége, állapota okán elvesztett sejtféleségek funkcióit, vagy a kórosan alacsony sejtszámot (pl. kemoterápiás kezelés hatására bekövetkező) kívánjuk egy adott szintre megnövelni, és szinten tartani.

A vérkészítmények tárolásánál célunk az, hogy a lehető leghosszabban tudjuk azokat a körülményeket biztosítani, amelyek hozzájárulnak a vérsejtek funkcióinak és életképességük megőrzéséhez. A vérkészítmények (biológiai anyagok) transzfúziója kapcsán előfordulhatnak olyan szövődmények, amelyek megelőzhetők további vérkészítmény előállítási technikák alkalmazásával. Azaz célzottan, fokozottan veszélyeztetett betegcsoportok kezelésében, amit mindig a kezelő, transzfundáló orvos dönt el, készíthetünk ún. mosott-, vagy fehérvérsejtmentesített vérkészítményeket. Az előbbi esetben az eljárással a készítmény maradék plazmafehérje tartalmát kell lecsökkenteni, az utóbbi esetben speciálisan erre kifejlesztett szűrők segítségével  eltávolítjuk a fehérvérsejtek nagy részét. A két módszert akár kombinálhatjuk is.

Speciális technikának számít, amit szintén csak különösen indokolt esetben alkalmazunk, a vérkészítmények besugarazása ionizáló sugárzással, abból a célból, hogy a fehérvérsejtek osztódását megakadályozzuk. Ezáltal megelőzhetünk bizonyos transzfúzióhoz kapcsolható szövődmények kialakulását.

Vérellátós körülmények között nem alkalmazunk vírus-inaktiváló eljárásokat!

A vérkészítmény-előállítás2

A labilis vérkészítményeket a levett teljes vér komponensekre történő szétválasztással vagy aferézises eljárással állítják elő. Minden levett teljes vérből egy-egy egység vörösvérsejt koncentrátum, thrombocytakoncentrátum és friss fagyasztott plazma (FFP) állítható elő. Fehérvérsejt-koncentrátumot csak a kijelölt OVSZ-vérellátókban, aferézistechnológiával, megrendelésre állítanak elő. Stabil, vírusinaktivált gyógyszerkészítmények készülhetnek plazmafrakcionáló eljárással az FFP-ből gyógyszergyári körülmények között.

Transzfúziós alapelvek:

  • sterilitás
  • pirogén mentesség
  • biológiai ártalmatlanság
  • vérkészítmény biológiai aktivitásának megőrzése
  • immunológiai kompatibilitás

(Amennyiben szeretné jobban megismerni a transzfúziós szabályzatot a források közt megtalálja az ide vonatkozó linkeket!)

Vércsoportok

vércsoportrendszerek az emberi vért a benne megtalálható fehérjék  alapján kategorizálják. A tudomány jelenlegi állása szerint 29 ilyen rendszert különböztetünk meg. Azonban vérátömlesztés során csak az AB0- és az Rh-rendszereket kell figyelembe venni, mivel az indirekt antiglobulin teszt és a keresztpróba segítségével kiszűrik az egyéb antigén/antitest-inkompatibilitást donor vére és a transzfúziót befogadó között.

Egykor széles körben felhasználták a vércsoportokat a törvényszéki orvostanban és az apasági tesztek során, ám használatukat fokozatosan felváltja a DNS-profil analízise, ami jóval nagyobb biztonságot ad. A vércsoport vizsgálatot inkább csak az apaság valószínűsítésére illetve kizárására alkalmazzák, olcsósága miatt itt még szerepet kaphat bizonyos esetekben.

Az AB0-rendszer

Az AB0 rendszert Karl Landsteiner fedezte fel 1900 és 1901 között a bécsi egyetemen, miközben azt vizsgálta, miért menti meg a vérátömlesztés egyes betegek életét, mások viszont miért halnak bele. Felfedezését később Nobel-díjjal jutalmazták.

Az emberek fenotípus szerint e rendszer alapján 4 vércsoport valamelyikébe tartoznak. Ezek a csoportok: A, B, AB, 0. Az A és B betűk valójában két antigént jelölnek, a 0-s vércsoportú embereknek ezek egyike sem található meg a vörösvértesteken. Ezeknek az antigéneknek a kialakulásáért egy gén felel.

A véradási szabály szerint senki nem kaphat olyan vért, amiben számára idegen antigén található, ugyanis azok antitestjei megtalálhatóak az ő vérében (azaz egy A-s ember vérében a B antigén antitestjei jelen vannak). Így az AB-s mindenkitől, a 0-s viszont csak 0-stól kaphat, de bárkinek adhat. Ha lehetséges, csoport azonos vért adnak a betegeknek.

Az Rh rendszer

Az RhD antigént a már említett Karl Landsteiner és Alexander S. Wiener fedezte fel 1937-ben, és Rhesus majmok (Macacus rhesus) vérében mutatták ki először, innen az Rh jelölés. Az ember vérében ez az antigén vagy jelen van (Rh+), vagy nincs (Rh−). Az Rh+ domináns mendeli tulajdonság, azaz valaki csak úgy lehet Rh−, ha mindkét szülőtől olyan gént örököl.

Az Rh− vérben természetes körülmények között nincsenek jelen antitestek, így a legtöbb esetben a véradásnál nem kell figyelembe venni ezt a vércsoportot. Rh+ donorok vérét azonban antitest-vizsgálatnak kell alávetni.

Most pedig lássuk milyen vércsoport kinek adhat:

A vér felhasználhatósága szempontjából a 0-s vércsoportúak a legkedvezőbbek, hiszen az ő vérüket lehet a legtöbb vércsoport esetében is felhasználni. Magyarországon élők kb. 30%-a 0 vércsoportba tartozik.

Ezen belül is a 0- vércsoportúak azok, akiknek a vérét minden vércsoport esetében fel lehet használni. A 0+ vérrel rendelkezőek, adhatnak 0+,A+,B+,AB+ vérűeknek.

Az A- adhat a saját csoportjával megegyezőknek, továbbá az A+,AB-,AB+ csoportúaknak. Az A+ ezzel ellentétben kizárólag csak a saját, azaz, A+ és az AB+ vérűeknek biztosíthat vért.

A B vércsoportú emberek esetében is hasonlóan működik, mint az A-soknál.

B- adhat a B-,B+,AB-, és végezetül az AB+ vérkategóriával rendelkezőknek.

B+ adományozók esetében hasonlóan, mint az A+-nál, adhat B+ és AB+-nak.

Az AB- adhat az AB- és AB+-nak is.

Ki kitől kaphat?

Az adakozáshoz képest itt most fordított helyzettel találkozhatunk, vagyis az AB+ vércsoportú emberek a legszerencsésebbek, mivel ők gyakorlatilag bárkitől kaphatnak vért, míg a 0 negatívúaknak a legkedvezőtlenebb, mivel ők kizárólag csak a saját csoportúaktól kaphatnak vért. A további véradási lehetőségeket az alábbi táblázatba foglaltuk össze.

Vércsoportok osztályozása

Statisztikák

Az Országos Vérellátó Szolgálat adatai szerint éves szinten 400 000 db véradás történik ma Magyarországon. Egy véradás általában 3 életet jelent, tehát 1 200 000 ember életén segítenek a véradók. Habár ez soknak tűnhet, a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat munkatársai rengeteg időt és energiát fordítanak a donorok felkeresésére és a véradások leszervezésére.

Véradók napja

A Magyar Vöröskereszt kezdeményezésére 1988 óta november 27-e a Véradók Napja Magyarországon. Ezen a napon sokszoros véradók, véradószervezők és a véradás ügyének támogatóit részesítjük elismerésben. Először 1954. november 27-én adományoztak kitüntetéseket a sokszoros véradóknak.

Véradók Világnapja1

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Vöröskereszt kezdeményezésére 2004 óta június 14-e a Véradók Világnapja. Ezen a napon köszönetet mondunk a rendszeres véradóknak, felhívjuk a figyelmet a véradás fontosságára és minden embert arra bátorítunk, hogy rendszeresen adjon vért. A nap, melyen az egész világ köszönti a véradókat, Karl Landsteiner, az ABO vércsoport rendszer felfedezőjének születésnapja.

Hol tudsz vért adni?

Az első és egyetlen3

„A Magyar Vöröskereszt véradókamionja 2006-ban kezdte meg működését. Az ország első és egyben egyetlen véradókamionja minden évben több ezer kilométert tesz meg és évente több ezer ember ad rajta vért. Véradókamionunk légkondicionált, fűthető, orvosi szobával, négy vérvételi ággyal, adminisztrációs helyiséggel vár benneteket. Tehát kitűnő választás, ha segíteni szeretnétek! Hol találkozhattok vele? A nagyobb városok közlekedési csomópontjaiban, fesztiválokon egyéb rendezvényeken.”

 

Amennyiben szeretnél csatlakozni és vért adni, a véradás helyszíneit  itt megtalálod! Adj vért, ments életeket!

 

Felhasznált források:

http://wikipedia.hu

http://www.ovsz.hu/

2A transzfúziós eljárás szabályai:

3http://veradas.hu

[antigének (nem fehérje), antitestek]
© 2018 Minden jog fenntartva! Pingvin Napfény Zrt.